Fordulat közeledik a lakáspiacon?

Úgy tűnik, megáll az ingatlanárak növekedése a hazai ingatlanpiacon. Habár a statisztikai adatok egyelőre még csak a második negyedévnél járnak, már ezekből is jól látszik a lassuló növekedési ütem. A szakértők szerint azóta további mérséklődés következett be, olyannyira, hogy most már csak stagnáló árakról beszélhetünk.

Míg az idei első negyedévben még 5,1 százalékkal tudtak emelkedni a használt lakóingatlanok árai hazánkban, a második negyedévben ez a mérték jelentősen, 0,7 százalékra mérséklődött. Ha pedig a ténylegesen eladott lakások árait vizsgáljuk, akkor 2,3 százalékos árcsökkenésre került sor 2015-höz képest a KSH adatai szerint. Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák tulajdonos-ügyvezetője is úgy látja, hogy nincs már további tere az áremelkedésnek.

A szakértő szerint a tavalyi jelentős mértékű ingatlanpiaci áremelkedés egyszeri hatásnak volt köszönhető. Együtt érvényesült ugyanis az alacsony jegybanki alapkamat, az elhalasztott vásárlások, és a bizonytalanná váló pénzügyi befektetések felől az ingatlanpiacra áramló tőke hatása. Mindez idén már lecseng, így jövőre az árak stagnálására vagy akár csökkenésére lehet számítani az ingatlanpiacon.

Budapesten persze egy kicsit másként fest a helyzet. 2016 elején a fővárosban a reálértéken számított ingatlanárak meghaladták a válság előtti szintet. A tavalyi, 17,4 milliós átlagértékről idén már 19,5 millió forintra nőtt a lakások ára. Ezzel pedig 25 százalékkal meghaladja a 2008-as nominális szintet, de reálértéken is 2,6 százalékkal magasabb, mint a válság kitörésekor. Ha a négyzetméterárakat vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a 2015-ös 290 ezres ár 338 ezerre emelkedett az idei első félévben.

A legnagyobb mértékű áremelkedés a Belvárosban, Terézvárosban, Erzsébetvárosban és Ferencvárosban következett be. A budai kerületek már csak a középmezőnybe kerültek, ahogy Angyalföld és Zugló is, míg a sereghajtók a XVI. kerület, Pestszentlőrinc, Pesterzsébet és Csepel.

A belvárosi áremelkedés összefüggésbe hozható a komolyabb befektetői jelenléttel, többek között a rövid távú lakáskiadás terjedésével. Ugyanakkor ebben az üzletágban már érezhető egyfajta kiábrándultság a tulajdonosok részéről. Azok közül, akik korábban megpróbálkoztak a rövid távú lakáskiadással, sokan csalódtak. Így ők - illetve azok, akik egyéb tényezők miatt kénytelenek váltani - most a piaci konjunktúrát és a magas árakat látva inkább értékesítenék ingatlanaikat.

Ahogy tehát kifelé haladunk a városból úgy mérséklődnek az árak, valamint az áremelkedés mértéke. És míg a külső kerületekben azért észlelhető volt még némi árnövekedés, a budapesti agglomeráció már nem tudta követni ezt a lendületet. Egyedül az északnyugati szektor kivétel, ott emelkedtek az árak az agglomerációban. A kialakult 26 millió forintot is meghaladó árszint révén ez a rész az ország legdrágább területei közé került.

A megyeszékhelyeken már csak 6,7 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak 2015 óta, míg a kisebb városok árai 3,1 százalékkal estek, a községeké pedig 4,7 százalékkal. Balla Ákos szerint az ingatlanpiac számára kedvező helyzetet csak Budapest és néhány nagyváros - Győr, Kecskemét, Debrecen - tudta kihasználni. Ha ezeket a városokat nem tekintjük, akkor a vidéki ingatlanpiac állapota lehangoló képet mutat. Az árak még mindig esnek, a kereslet gyenge, és a kisebb települések esetén csak eseti tranzakciókról beszélhetünk.

Az előző negyedévek gyenge újlakás-adatai után 2016 második negyedévében már látszik, hogy kezd kibontakozni az élénkülő építési kedv: az építési engedélyek száma emelkedett. Ez ugyanakkor még nem hat ki az új lakások értékesítéséi számaira, hiszen az átadások majd csak 2017 végére, 2018-ra várhatók. Mint Balla Ákos rámutatott, egy-egy nagyobb társasház fejlesztése két-három évet vesz igénybe, vagyis az első projektek átadására leghamarabb jövőre kerülhet sor, de meghatározó hatással inkább csak 2018-ban lesz az árakra.

Egyelőre viszont az újépítésű lakások tervezőasztalról történő értékesítése nem megy könnyen, annak ellenére, hogy jelentősen felduzzadt irántuk az igény. A vevők alaposan megvizsgálják, hogy mit vásárolnak és milyen árakon, így a tervezőasztalról való eladás már nem olyan könnyű, mint a válság előtti években - jelezték a Balla Ingatlanirodák ingatlanközvetítői.