Uniós támogatásokra pályáznak a gazdák

Idén az első kilenc hónapban megközelítőleg 1500 traktort értékesítettek, ami 22 százalékkal maradt el az előző év időarányos értékesítésétől. Két évvel ezelőtt még közel kétszer ennyi, 2900 volt a traktoreladások száma, ilyen viszonylatban pedig már ötvenszázalékos visszaesés következett be – derült ki az Agrárgazdasági Kutatóintézet adataiból. Az ágazat szereplői általánosságban is kevesebb gépet vásároltak az idén, s ezen belül is főként a harmadik negyedévi adatok lettek kimondottan rosszak. Érdekesség ugyanis, hogy a gépértékesítés az év első fél évében még elérte az előző év azonos időszakának értékét, a harmadik negyedév árbevétele viszont jelentősen elmaradt az egy évvel korábbi azonos időszak árbevételétől.

A január–szeptemberi időszakban a gazdálkodók 86 milliárd forintot költöttek mezőgazdasági gépekre, így a mezőgazdasági gépforgalmazás értéke 14 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakának gépértékesítésétől. Alkatrészekre 32,4 milliárd forintot fordítottak, ami öt százalékkal meghaladta a bázisidőszak szintjét. A mintegy 140 mezőgép-forgalmazó és -gyártó jelentése alapján készült statisztikai felmérés szerint az erőgépek – traktorok, kombájnok, önjáró eszközök és rakodók – és a különféle munkagépek értékesítése összességében csökkent, bizonyos gépkategóriákban akár 20-30 százalékos visszaesés történt. A munkagépek terén viszont – főleg az állattartással foglalkozóknál nélkülözhetetlen szálastakarmány-betakarítókból – másfélszer annyit adtak el, mint egy évvel korábban. Bálázókból 36 százalékkal értékesítettek többet, mint az előző év azonos időszakában.

A visszaesés két okkal is magyarázható. Egyrészt az igen magas bázisidőszaki adattal, miután a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja és az előző uniós költségvetési ciklus zárása révén 2014-ben és 2015-ben nagyon meglódultak a gépbeszerzések. Másrészt a 2020-ig tartó új uniós ciklusban a vidékfejlesztési program forgalombővítő hatása várhatóan csak 2017-től lesz érezhető a gépeladásokban – mondta Fórián Zoltán. A Takarék Agrár Központ vezető elemzője szerint az agrárvállalkozásokat erőteljes beruházási szándék jellemzi. Reprezentatív felmérésük szerint a mezőgazdasági cégek közel 82 százaléka tervez beruházást a következő egy évben. Többségük, 63 százalékuk venne ehhez igénybe pályázati úton elnyerhető agrártámogatást a következő egy évben, míg 46 százalékuk vissza nem térítendő támogatáshoz szeretne jutni. A beruházásban gondolkodó agrárvállalkozások 75 százaléka szándékozik önerőt használni, 51 százaléka támogatást, 42 százaléka pedig hitelt venne igénybe. A Takarék-csoport felmérése szerint a válaszadók 21 százaléka csak önerőből, 3 százaléka csak támogatásból és mindössze egy százaléka tervezi csak hitelből finanszírozni a beruházást, miközben 30 százalékuk a háromból két forrás felhasználásában gondolkozik.