Olcsóbban is tárolható a sugárzó anyag

Egy olyan új nukleárishulladék-kategória intézményrendszerének bevezetését javasolja a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK), amellyel jelentősen csökkenne e hulladékok tárolási költsége, de a tárolás biztonságos maradna. A szabályozás jelenleg a nagy, a közepes és a kis radioaktivitású hulladékot ismeri, ezek mellett jelenne meg a nagyon kis radioaktivitású hulladék fogalma. Az ilyen hulladékok ma a püspökszilágyi kis és közepes radioaktivitású tárolókba (RHFT) kerülnek, ilyenné válik az ott őrzött hulladékok egy része is bizonyos idő után, és eleve ilyen lesz a paksi atomerőmű majdani leszerelésekor visszamaradó anyagok 80 százaléka.

A kérdést időszerűvé teszi, hogy a Püspökszilágyon tárolt hulladékok közelgő átrakásakor azokat már úgy lehetne szétválogatni, hogy az új kategóriába tartozók egy erre kialakítandó, a meglévőknél olcsóbb tárolóba kerülnének. Célszerű felmérni azt is, hogy a többi hulladék nem fér-e el a kis és közepes radioaktivitású anyagok Bátaapátiban működő, végleges tárolójában, a Nemzeti Radioaktív Hulladéktárolóban (NRH). Ha igen, akkor idővel felszámolható az évi mintegy 500 millió forintból fenntartott püspökszilágyi létesítmény. Oda egyébként intézményi (például kórházi) hulladékok kerülnek, míg Bátaapátiba atomerőműviek. „A koncepció kész, a szükséges megállapodások megszülettek, a következő lépés a szabályozás kialakítása lesz” – mondta az RHK tegnapi tájékoztatóján az elképzeléseket ismertető Kereki Ferenc ügyvezető igazgató.

Az RHK négy helyszínen dolgozik. Pakson az atomerőmű kiégett kazettáinak átmeneti tárolóját (KKÁT) üzemelteti és fejleszti. Az ott használt húsz tárolókamra hamarosan megtelik, de jövőre újabb négy vehető használatba. A Nyugat-Mecsekben a paksi tárolóból sokévnyi pihentetés után kikerülő hulladékok végleges tárolóját kell kialakítania az RHK-nak, amely egyelőre a kutatásoknál tart.

Elsősorban azt kell megállapítani, hogy a vizsgált, 87 négyzetkilométeres terület alatt 500-800 méter mélyen lévő kőzettest mely része alkalmas egy olyan tároló kialakítására, amilyen már épül a világon néhány helyen, de amilyet még sehol sem helyeztek üzembe. A kiszemelt kőzettest és a közelében lévő, másik hatalmas földtani szerkezet akkora, hogy van bőven hely a majdani 5. és 6. paksi blokk leszerelésekor visszamaradó hulladékok tárolójának is. Püspökszilágyon tart az említett RHFT bővítése. Jövőre adják át az épület légtechnikai rendszerét, a felnyitandó medencesor fölé pedig könnyűszerkezetes csarnokot építenek. A negyedik helyszín Bátaapáti, ahol a 2012-ben átadott első tárolókamrát az évek során további öt követi. Itt is csökkenthetők a költségek: a hordók konténer helyett a most épülő vasbeton medencébe kerülnek, így adott területen több fér el belőlük. Hasonlóra mód nyílt Pakson is, ahol a már húsz éve hűlő kazetták sűrűbb elhelyezése 7-8 milliárd forintos költségmegtakarítást eredményez.

Az RHK tavaly 11,5 milliárd forintot fordított a fejlesztéseire és a működésére, bevétele 26 milliárd forint volt, az utóbbi nagy része a paksi atomerőműtől származott.