Feltörtek a magyarok külföldön

Egyre gyakrabban bukkannak fel magyar vonatkozású műtárgyak külföldi árveréseken, és a korábbi évekkel ellentétben már nemcsak Zsolnay tárgyakra vagy 19. századi, esetleg klasszikus modern festményekre kell gondolni, hanem az avantgárd művészeire és kortárs alkotókra is. Tavaly februárban a londoni Sotheby’snél került kalapács alá Moholy-Nagy László két korai műve: a fotográfus, formatervező, konstruktivista festő németországi éveiből egy kollázs és egy akvarell kelt el, leütési áruk százezer font alatt maradt, de magasan a becsérték fölött alakult. Moholy-Nagy életmű-kiállítása a nyáron a New York-i Guggenheim Múzeumban volt látható, innen ment tovább Chicagóba, most, 2017 elején pedig Los Angelesbe viszik a tárlatot.

Ahogy az lenni szokott, egy ilyen nagyszabású reprezentációra a műkereskedelem is reagált: 2016-ban rendre becsérték fölött keltek el Moholy-Nagy munkái, míg végül novemberben a Sotheby’s New York-i árverésén 6 millió dollárért (1,728 milliárd forint), a felső becsérték duplájáért kelt el az 1922–23-as zománc-acél technikájú Telefonkép; a művész korábbi aukciós rekordja 1,6 millió dollár volt, a hatmillió dollár pedig a magyar művészek abszolút csúcsa. A Telefonkép a Guggenheim kiállításáról érkezett az aukcióra; addig egy neves magángyűjtemény része volt, most pedig már egy neves közgyűjteményé, hiszen a New York-i Museum of Modern Art (MoMA) volt a vásárló. (A geometrikus alkotás egy háromrészes sorozathoz tartozik, amelynek másik két része 1971 óta a MoMA tulajdonában volt.) Ugyanezen az aukción csaknem 800 ezer dollárért kelt el Moholy-Nagy 1940-es festménye, a Szivárványszínű térmodulátor.

A másik magyar vonatkozású rekord – ahogy egy évvel korábban is – Hantai Simonhoz köthető. Az évtizedekig Franciaországban élő művész egyik nagy méretű festménye a Mariale című sorozatból új életműcsúcsot ért el a Sotheby’s párizsi decemberi árverésén, amikor az ára 4,4 millió euró fölé szaladt (1,386 millió forint). Hantai 2015-ös rekordja ennél 2 millió euróval kevesebb volt. Az élő művészek közül a szintén Franciaországban alkotó Reigl Juditnak is életműrekordot hozott 2016: a Sotheby’s júniusi párizsi árverésén a Kitörés című sorozat egy darabjáért fizettek 411 ezer eurót.

A Sotheby’s tavaly két tematikus árverést is tartott Londonban a kelet-közép-európai régióra fókuszálva: júniusban Contemporary East, november végén pedig 20th Century Art – A Different Perspective címmel, itt klasszikus modern tételekkel egészítették ki a kortársakat.

A régió iránti érdeklődés még nem a magyaroknak szól elsősorban, a lengyel, cseh vagy román művészet erőteljesebb beágyazottságú, de a júniusi árverés magyar szempontból egyértelmű sikert hozott. Szűcs Attila 2016-os Érintés című olajképe életműrekorddal 16 ezer font felett, háromszoros becsértéken kelt el, El Kazovszkij festménye csaknem 14 ezer font lett, és tízezer font körüli árakon mentek Havadtőy Sámuel, Nádler István, Maurer Dóra képei is. A novemberi aukció vegyesebben alakult: a most a Ludwig Múzeumban kiállító Szűcs Attila egy festménye most is elkelt 13 ezer font körül, de sok kortárs tétel beragadt. A korai klasszikus avantgárd munkák jobban mentek, Galimberti Sándor egy képéért több mint 21 ezer fontot adtak, Kassák Lajos és Mattis Teutsch János egy-egy képe pedig 30 ezer font fölött kelt el.

a Chimera-Project és az Inda –, Maurer Dórának pedig kiállítása volt a világ egyik vezető galériájában, a londoni White Cube-ban.

a Chimera-Project és az Inda –, Maurer Dórának pedig kiállítása volt a világ egyik vezető galériájában, a londoni White Cube-ban. Szűcs Attila: Érintés, 2016 Moholy-Nagy László: Telefonkép, 1922-23 -->