Amerikában dübörög, itthon korrigál az albérlet piac

A San Francisco, New York és Boston városában élők közel 60 százaléka él albérletben, a tendencia pedig az Egyesült Államok más részein is egyre inkább növekedni látszik. Az elmúlt 10 évben csaknem 9 millióval emelkedett a bérleményekben lakók száma, mára már összesen 45 millióra teszik az így élők számát.

A piaci mechanizmusokkal természetesen a helyi befektetők is tisztában vannak. Összességében több milliárd dollárt ruháztak be a bérleti ingatlanpiacba: az elmúlt hónapban csak a Blackstone’s Invitation Homes nevű cég több mint 1,5 milliárd dollárt teremtett elő erre a célra, emellett 10 milliárd dollár értékben bővítette ingatlan portfolióját Los Angelestől kezdve Chicagón át, egészen Orlandóig.

A technológia a fejlesztés kulcsa

Az amerikai ingatlanpiac fejlesztését és jövőjét a szektor szereplőinek többsége a szoftver- és applikáció fejlesztésben látja, egyöntetű a véleményük, hogy az ilyen programok hosszú távon képesek biztosítani az ingatlancégek nyugodt működését. Manapság ezért számos vállalat dolgozik azon, hogy minél inkább javítsa ügyfelei ingatlan vagyonkezelését, ezért mobil applikációk egész hadával áll elő. A példa a fejlesztők előtt: a kaliforniai Airbnb, amely mára több mint 2 millió hirdetéssel rendelkezik a világ 191 országának 34 ezer városában, mára pedig a világ legnagyobb ingatlanközvetítőjévé nőtte ki magát. (És mind több országban kerül összetűzésbe a szállásadókkal, nálunk is ez a helyzet.)

Az applikáció ugyanis olyannyira leegyszerűsíti a rövidtávú ingatlankiadást, hogy a lakáskiadók mindinkább erre váltanak a korábban egyedülálló hosszútávú szerződések helyett. Ez azonban sok városban a bérlemények árának meredek emelkedéséhez vezet.

Ezt a piaci lehetőséget viszont nem csupán az ingatlantulajdonosok veszik észre, a biztosítók és a bankok ugyanúgy kivennék részüket a trend nyújtotta lehetőségekből. Erre pedig meg is van minden okuk, hiszen csak az amerikai ingatlan szektor a helyi GDP 13 százalékát teszi ki (a globális piac jelentős hányadáról már nem is beszélve).

Itthon nem a kereslet, hanem az ár dominál

Magyarországon az elmúlt időszakban nem a bérleményekben élő családok számának növekedéséről, sokkal inkább a lakhatásra kínált ingatlanok árának megugrásáról szóltak a hírek. Az elmúlt két évben tapasztalható elrugaszkodás elsősorban a fővárosi piacon volt megfigyelhető, az ingatlan.com korábbi adatai szerint a fővárosban átlagosan 130 ezer forint volt a havi bérleti díj január közepén. Ez megegyezett a 2016-os év azonos időszakával. Ennek oka részben a már előbb is említett Airbnb-hatás,

Az év eleji elemzés rámutatott: a legdrágább budapesti városrész az V. kerület volt, itt csaknem 170 ezer forintba került az átlagos bérleti díj. Igaz, ez már egy visszafogottabb összeg, 2016 azonos időszakában az árak 6 százalékponttal magasabbak voltak.  Emellett természetesen voltak olcsóbb lakhatásra kínált helyek is, három kerületben például az átlagos bérleti díj nem érte el a havi 100 ezer forintot. A XVII. kerületben 95 ezer forintért, a XXI.-ben 85 ezer forintért, míg a XIX.-ben 84 ezer forintért lehetett élni. Azonban várhatóan az idén fékeződik végre az eszement drágulás.