Új irányba tart a Mol-csoport

Csak bő fél éve hirdette meg új, 2030-ig szóló stratégiáját a Mol Nyrt., és máris olyan lépések, események történtek, amelyek segítik az elképzelések megvalósítását. A stratégia sarokpontja, hogy a Mol semmit nem ad fel azokból a piaci pozíciókból, amelyeket már megszerzett, viszont a térség vezető vegyipari vállalatává is kíván válni, illetve még nagyobb hangsúlyt helyez majd a kiskereskedelemre. A mintegy kétezer egységből álló kiskereskedelmi hálózata pedig a jövő vásárlóinak ma még csak kibontakozó igényeit fogja kielégíteni. Ez a hálózat nagyobb, mint bármelyik kiskereskedelmi hálózat a régióban.

A stratégia szerint a kutatás-termelés területének méretgazdaságos és értéknövelő üzletágnak kell lennie. Ez röviden a közvetlen termelési költségek versenyképes, hordónként 7 dollár alatti szintjét és az eszközök alacsony, hordónként 50 dollár körüli olajárkörnyezetben is értékteremtő képességét jelenti. E célt segítheti két, a közelmúltban bejelentett ügylet. A társaság leányvállalata, a Mol Norge januárban újabb négy norvégiai helyszínre kapott kutatási engedélyt, februárban pedig Magyarországon jutott a Mol hat további olyan koncesszióhoz, amelyek révén az addigi terület kétszeresén kutathat.

A petrolkémiai és a vegyipari képességeit 2030-ig minden ötéves periódusban nagyságrendileg 1,5 milliárd dollárnyi beruházással növeli a csoport, elsősorban Tiszaújvárosban és Pozsonyban. A végcél a speciális, valamint a finomkémiai termékek piacán való megjelenés. A finomításban és a kereskedelemben a fő irány a rugalmasság növelése és a gazdasági mutatók javítása, illetve az, hogy a Dunai Finomító az európai élvonalban maradjon. A Mol finomítóiból kikerülő termékeken belül a nem motorüzemanyag típusú termékek aránya a mai 30 százalék alatti szintről fokozatosan 50 százalékra nő 2030-ig, főként az említett petrolkémiai és vegyipari befektetések révén.

A hagyományos üzemanyag-kereskedelem a Molnál fogyasztási cikkeket és szolgáltatásokat kínáló üzletággá alakul, de a csoport még így is 25-30 százalékosra szeretné növelni a térségi üzemanyagpiaci részesedését a mai bő 20 százalékról. Az átalakulásban a Molt nemcsak a vásárlási igények minél teljesebb kielégítése motiválja, hanem az is, hogy ezek az igények látványosan változnak. A végső cél a kissé futurisztikusan hangzó mobilitásszolgáltatási rendszer kialakítása.

Az oda vezető átalakulás első lépéseit már megtették. A Mol például évek óta kínál biodízelt, bioetanolt, sőt van olyan Mol kút, ahol elektromos töltővel is szolgálnak. Pár éve az akkor indult Mol-Bubi városi bérkerékpár-hálózat névadó szponzora lett. Nemrég az E.ON energiacéggel és a Nissan autógyártóval közösen egy országos e-gyorstöltő hálózat kiépítésére nyújtott be pályázatot az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 2016-os kiírására. Újabb, de talán távolabbi lépése lehet az autómegosztó szolgáltatás, és készül a társaság önvezető járművek megjelenésére is. Közben egyre több hagyományos fogyasztási cikk kapható a cég töltőállomásain, és bővül a szolgáltatások (például postai) köre is. Sorra nyílnak a Fresh Cornerek, számuk 2018-ra elérheti a 700-at. A tervek szerint 2021-re a fogyasztási cikkekből és szolgáltatásokból származó EBITDA-eredmény eléri a 450-500 millió dollárt, ez a 2030-as EBITDA több mint 20 százaléka.