Újabb kisrészvényesi lázadás a Rábánál

Három kisbefektető, akik együttesen több mint 1 százalékos szavazattal rendelkeznek, 50 forintos osztalék kifizetésére tett javaslatot – mondta Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője. Hozzátette: javaslatukat azzal indokolták, hogy évek óta nyereséges a cég, ám az osztalékfizetés rendre elmaradt, míg árfolyamnyereség realizálására nem nagyon volt mód.

Amennyiben a közgyűlés elfogadná a kisrészvényesek alternatív javaslatát, az a mostani árfolyamon 4,2 százalékos hozamot eredményezne.

Aki a menedzsment 20 forintos osztalékjavaslatának árazása előtt vásárolt részvényt, akár 5 százalékos hozamot is realizálhat, ami a jelenlegi hozamkörnyezetben kifejezetten vonzónak nevezhető.

A Rába 2011 őszén esett ki az elemzők látómezejéből, amikor a magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítását követően az akkor már 30 százalékos részesedést birtokló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) 815 forintos áron tett vételi ajánlatot az összes részvényre. Így közel 74 százalékos tulajdoni hányadhoz jutott. Valójában az a meglepő, hogy néhány intézményi befektető mellett magánszemélyek is megtartottak 15-16 százaléknyi részvényt. Amire nem elegendő magyarázat, hogy még mindig jelentős értéket képvisel az exportképes futóműrészleg, és hogy az alkatrészágazat még tartja pozícióit a hazai járműiparban. Az meg pláne nem, hogy a járműgyártás már nem merül ki a honvédségnek rendelt külföldi szállítóeszközök felrácsozásában és átfestésében, hiszen a tűzoltóautónak már csak a fülkéje és a tűzoltó egysége készen kapott. A Rába igazi értékét a rejtőzködő ingatlanvagyon adhatja.

Nem lehet véletlen, hogy az 50 forintos osztalékjavaslattal előálló kisbefektetők (Gagyi Pálffy Attila György, Gagyi Pálffy Györgyné és Oláh Gábor) már az emlékezetes, 2012-es „kisrészvényesi lázadásban” is részt vettek. Már akkor szóvá tették, hogy a győri belvároshoz közel eső 43 hektáros terület 338 millió forintos bekerülési áron szerepelt, miközben volt olyan értékelés, mely szerint 6 milliárdot érhetett akkori áron. Amennyiben az utóbbi áron tartották volna nyilván, akkor 815 forint helyett 1208 forinton kellett volna vételi ajánlatot tennie az MNV-nek. Érdekes módon, egy tavaly márciusi előterjesztésben is szerepel a három kisbefektető, ahol más kisrészvényesekkel együtt – összesen 1,8 százaléknyi szavazattal – azt javasolták: az ingatlanokat a bekerülésiérték-modell helyett az (IFRS) IAS 40 nemzetközi számviteli standard előírásai szerint szerepeltessék a könyvben és a mérlegben. Egyébként ezt az április 13-ra kiírt közgyűlés 5. napirendi pontjának is javasolják, ahogy az a meghívóban olvasható.

Az állami nagytulajdonos könnyedén lesöpörheti a kisbefektetők javaslatait. Miként alkut is köthet velük, csurrantva nekik némi extraosztalékot. Annyi azonban bizonyos, hogy a felértékelésre váró ingatlanportfólió évek óta támasztja a részvény árfolyamát.