Tovább nőtt az ipar

2017. februárban az ipari termelés volumene 2,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. (Az első becslésben közölt februári adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott .) Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 3,4 százalékkal emelkedett. Az ipari export volumene 2,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit - jelenti a KSH.

[caption id="" align="alignleft" width="1061"] Forrás: KSH[/caption]A feldolgozóipari exportértékesítés több mint felét kitevő két alág közül a 37 százalékot képviselő járműgyártás kivitele 1,3 százalékkal emelkedett. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export 14 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai azonban 0,6 százalékkal csökkentek. Az ipar belföldi értékesítése 1,1 százalékkal, ezen belül a feldolgozóiparé 4,1 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjához képest.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a döntő súlyt (95 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 2,7, míg a csekély súlyú bányászaté 6,2 százalékkal nőtt. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 1,7 százalékkal csökkent. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül ötben csökkent a termelés, a többi alágban 1,2 és 41 százalék közötti mértékben növekedett a volumen az előző év azonos hónapjához képest.

A jelentősebb súlyú alágak közül a feldolgozóipari termelés több mint 30 százalékát adó járműgyártás kibocsátása 1,4 százalékkal nőtt. A két meghatározó – az alág kibocsátásának együttesen 96 százalékát adó – alágazat közül a közúti gépjármű gyártása 0,5, míg a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 3,6 százalékkal emelkedett.

A második legnagyobb súlyú alág, a feldolgozóipari termelésből 11 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 2,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az iparág két legnagyobb alágazata közül a jelentősebb, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 5,0, míg a kisebbik, a híradás-technikai berendezés gyártása 6,5 százalékkal nőtt - jelenti a KSH.

A feldolgozóipari rangsorban harmadik alág, a feldolgozóipari termelés közel egytizedét képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 4,8 százalékkal visszaesett. A legnagyobb mértékben, 13,6 százalékkal az egyéb élelmiszer gyártása maradt el az egy évvel korábbitól. Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 41 százalékkal emelkedett a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása, ehhez a rendkívül alacsony bázis hatása is hozzájárult.

A gép, gépi berendezés gyártása is jelentősen, 17,3 százalékkal bővült, mind a hazai, mind a külpiaci eladások élénkülése eredményeként és folytatódott a volumenbővülés a legkisebb súlyt adó textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártásában: a termelés 4,1 százalékkal nagyobb volt, főként a külpiaci eladások élénkülésének köszönhetően.

A KSH jelentése szerint a gyógyszergyártás 8,9 százalékkal csökkent, ebben a magas bázis hatása is szerepet játszott. A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 0,6 százalékkal emelkedett 2016 azonos hónapjához képest. Az új belföldi rendelések 2,7 százalékkal csökkentek, míg az új exportrendelések 1,1 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány 2,4 százalékkal meghaladta a 2016. februárit.

2017. január–februárban az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 4,5 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítés 64 százalékát adó külpiaci eladások volumene 5,2, a 36 százalékát képviselő hazai értékesítésé 3,2 százalékkal nőtt.

Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 0,2 százalékos csökkenése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 4,6 százalékos létszámnövekedés mellett következett be.

Az ipari termelés Magyarország minden régiójában nőtt. A legnagyobb mértékű volumenbővülést Észak-Magyarországon (7,0 százalék), a legkisebbet Észak-Alföldön (1,5 százalék) regisztrálták.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azt közölte: az eddig beérkezett havi ipari termelés adatok alapján a magyar ipar teljesítménye meghaladta az Európai Unió átlagát. Hosszabb időtávot tekintve 2010 januárja óta az ágazat termelése 33,7 százalékkal, 2014 év elejétől pedig 17,2 százalékkal nőtt Magyarországon, ez utóbbi esetében a régiós országok között hazánk a második helyen szerepel - közölte az NGM.