Egyre több kisvállalkozó Eximbank-ügyfél

Az Exim új, 2021-ig szóló stratégiájának melyek a lényegi elemei, és miben jelent újat az eddigiekhez képest?

Az Exim mint a magyar vállalkozások exportpiacokon való közvetlen és közvetett megjelenésének és nemzetközi versenyképességük növelésének támogatója – az elmúlt 23 évhez hasonlóan – továbbra is stratégiai szerepet vállal a külgazdasági célok megvalósításában. A jövőben nagyobb hangsúlyt fektetünk a mikro-, kis- és középvállalkozások exporttevékenységének ösztönözésére. 2021-ig szeretnénk elérni, hogy az általunk nyújtott hitelek, biztosítások és garanciák legalább 50 százaléka ehhez a vállalkozói körhöz kapcsolódjon. Az előttünk álló öt évben átlagosan évi 7,6 százalékos hitelbővüléssel számolunk, ami az eddigi növekedési pályánkhoz képest lassuló képet mutat.

Milyen változások állnak e mögött?

Ennek háttere, hogy Magyarországon helyreállt a makrogazdasági egyensúly, így szűkül az a piaci rés, amelyet be kell töltenünk, másrészt a kereskedelmi bankok is nagyobb hajlandóságot mutatnak a vállalatok finanszírozására. Stratégiánk ehhez alkalmazkodik, azokra a területekre fókuszál, amelyek a kereskedelmi bankok számára túl nagy kockázatot jelentenek. Továbbra is jellemző, hogy a nagy összegű, hosszú futamidőt igénylő, bonyolult struktúrájú projekteket nem finanszírozzák a bankok, valamint a távoli exportpiacok eléréséhez szükséges pénzügyi eszközök tekintetében is nagyon alacsony a kockázatvállalási hajlandóságuk. A minőségi növekedés érdekében hitelprogramjainknál új kvalitatív kritériumokat is bevezetünk: így a bírálatnál az eddigiekhez képest még nagyobb szerepet kap a magyar hozzáadott érték, a tartós értéknövekedés, az innováció vagy a foglalkoztatottságra gyakorolt hatás.

A kis- és középvállalkozásokat hogyan tudják jobban bevonni az ügyfélkörbe?

Már jelenleg is több száz kkv-körbe tartozó ügyfelünk van, de nyilvánvalóan nagyon sok munkával jár az ügyfélszám növelése. Azt gondolom, hogy aktívabb marketinggel és kommunikációval el tudjuk érni azokat a leendő ügyfeleinket is, akik igénylik az általunk nyújtott szolgáltatásokat, de még nem értesültek róluk ahhoz, hogy külföldön is sikeressé tehessék vállalkozásukat. Ugyanakkor az is tény, hogy az exportképes kkv-k száma folyamatosan nő, van olyan ügyfelünk, aki az évi 100 millió forintos árbevételét 92 országból termeli ki.

Milyen most az Eximbank ügyfélköre?

Ügyfeleink száma ezer feletti, ebből 83 százalék tartozik a kis- és középvállalkozói körbe. Mi azokra a kkv-vállalkozásokra fókuszálunk hangsúlyosabban, akiknek az árbevételében a 10 százalékos mértéket meghaladja az export. Pénzügyi szolgáltatásaink 38 százalékban már ma is ezekhez jutnak el, azonban ezt a számot a jövőben 50 százalék fölé kívánjuk emelni. Jó úton haladunk, hiszen hónapról hónapra nő az exportáló vállalkozások száma. Ennek alapján 2021-re megvalósulhat az a célkitűzés, amelyet a miniszterelnök fogalmazott meg a 12 ezer exportáló magyar vállalatról. Ami pedig a célországokat illeti: 133 országra alapítottunk eddig limitet, folyamatosan vizsgálva a kockázatukat, így több mint 90 országba irányuló exportot szolgálunk ki.

Hogyan alakult az üzleti aktivitásuk 2016-ban, és mit várnak 2017-re?

Tavaly 44,7 milliárd forintos tőkeemelés mellett 280 milliárd forintos nemzetgazdasági hatást értünk el, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztériummal validált módon számolunk ki. 2016-ban 442 milliárd forint új hitelt folyósítottunk, így 826 milliárd forintnyi hitel- és 29 milliárd forintnyi garanciaállománnyal zártuk az évet. Mindeközben 196 milliárd forinttal nőtt a biztosításifedezet-bevétel volumene, vagyis ennyi exportszerződés kockázata mögé állt be az Exim. Tevékenységünk 511 milliárd forintnyi többletexport és 51 milliárd forintnyi belföldi többlettermelés megvalósulását támogatta.

Ha ezek a számok, akkor miért szükséges a tőkeemelés?

Az Eximbank az elmúlt 15 évben soha nem volt veszteséges, a végrehajtott tőkeemelések mindig az üzleti aktivitásunk növelését szolgálták. 2017 végére várhatóan meghaladjuk a 900 milliárd forintnyi hitel- és garanciaállományt. Idén két új termékcsalád bevezetésére készülünk: az egyik a Jövő exportőrei program, amely fejlődő vagy jövőbeni exportőröknek – elsősorban kis- és középvállalkozásoknak – nyújt finanszírozást. A másik pedig az EU-ba, illetve a fejlett piacokra exportáló vállalkozásoknak nyújtott hitelbiztosítás, amelyet kétmillió eurós exportárbevétel alatti szereplők igényelhetnek majd.

Az utóbbi konstrukciót ugyanakkor az EU-nak is jóvá kell hagynia. Megszerezték már a jóváhagyást?

Az unió több országában, így például Dániában, Finnországban is működik már hasonló konstrukció. Az eddigi tapasztalatok figyelembevételével folyamatosan egyeztetünk a Támogatásokat Vizsgáló Irodával, illetve a piaci szereplőkkel. A fogadtatás és a támogatás minden fél részéről pozitív volt. A brüsszeli jóváhagyáshoz szükséges dokumentáció előkészítése folyamatban van, bízom benne, hogy az év második felében bevezethetjük ezt a fajta rövid lejáratú exporthitel-biztosítási konstrukciót. A terméknek nyilvánvaló a létjogosultsága, hiszen pont a kis árbevételű cégek azok, amelyeknek a kiszolgálására a piaci alapon működő hitelbiztosítók nem helyeznek hangsúlyt. Szakértői becslés alapján azzal számolunk, hogy a program beindulását követő három-öt éven belül évi 70-100 kkv-ügyfél összesen 15-20 milliárd forint exportforgalmát tudjuk biztosítani.

Az Exim segélyhitelezési programjai milyen eredményeket értek el?

A kötött segélyhitelek egységes szabályozása 1992 óta létezik, és az OECD-ben 23 állam – köztük Magyarország – működtet ilyen programot. Ha az elmúlt húsz évet nézzük, akkor többek között Vietnam, Indonézia, a Fülöp-szigetek, Srí Lanka és a nyugat-balkáni államok a fő célországok. A segélyhitelezési szabályrendszer jól körülhatárolja, hogy mely szektorokba irányuló exportot lehet segélyhitelekkel támogatni. Magyarország 2004 óta tartozik ehhez az elitklubhoz, melynek keretében a közepes támogatási tartalmú, helsinki típusú segélyhitelt nyújtja a szegényebb országoknak. Hazánkban a kiemelt szektorok közé tartoznak a vízügyi, a közlekedési és az egészségügyi fejlesztések. A kötött segélyhitelezés révén lehetővé válik, hogy magyar vállalkozások jussanak el olyan piacokra, ahová egyébként nem lenne esélyük belépni. A program keretében például magyar cégek építettek ki 34 millió euró értékben víztisztító rendszereket Indonéziában, megoldva 38 indonéz település vízellátását. De említhetném a 2016-ban Laoszban kiépült élelmiszer-biztonsági rendszert 30 millió dollár értékben, amelynek köszönhetően saját, exportképes élelmiszeripar jöhet létre az országban, ami további lehetőségeket teremthet a magyar exportáló vállalatoknak.

A közelmúltban cáfolták azt a sajtóértesülést, amely szerint az Eximbanknak köze lenne az Iránnal kötött nukleáris együttműködési megállapodáshoz. Ugyanakkor az Eximbank 85 millió eurós hitelkeretet hozott létre a magyar és iráni cégek kapcsolatainak erősítése céljából. Melyek azok az ágazatok, területek, amelyeket a várakozásaik szerint itt leginkább finanszírozhatnak majd, és hogy lehet kihasználni ezt a hitelkeretet?

Az Iránnal szembeni szankciók bevezetése előtt az oda irányuló exportunk több mint 300 millió dollárt tett ki, most ennek nagyjából 10 százalékát. 2015 végén magyar miniszterelnöki delegáció járt Iránban üzletemberekkel együtt, és keresték az együttműködési lehetőségeket. Ennek köszönhető, hogy miután – 2016 márciusában – részlegesen feloldották az ország elleni szankciókat, két nap múlva már konkrét üzletekről tárgyalhattunk. Egyébként a lehetőségek nagyon szerteágazók: az eddigi megállapodások alapján vetőmagokat, növényi tápanyagokat, műanyagipari, illetve édesipari termékeket exportálhatnak magyar vállalatok Iránba, de folynak tárgyalások premix takarmány szállításáról és egy hulladékkezelő rendszer kiépítése kapcsán is. Nagyon figyelemreméltó eredmény, hogy Teherán város önkormányzata több száz Ikarus busz megrendeléséről írt alá szándéknyilatkozatot. Még az is előfordulhat, hogy a 85 millió eurós keret kevés lesz, és föl kell emelni. Aki akar és tud, annak adott a lehetőség az exportra, melyben az Exim teljes körű segítséget nyújt termékeivel.

Névjegy: Urbán Zoltán

Exporthitelezéssel, külkereskedelemhez kapcsolódó bankári szolgáltatásokkal, nagyvállalati hitelezéssel, strukturált finanszírozással és treasury műveletekkel foglalkozik 27 éve. Pályafutását 1990-ben az Iparbankházban kezdte, majd az OTP Bankban dolgozott. 1997-től 2001-ig a HypoVereinsbank Hungária ügyvezető igazgatója, 2001–2002 között az MFB vezérigazgató-helyettese és igazgatóságának tagja, 2003–2004 között a Dresdner Bank Hungaria ügyvezető igazgatója volt. 2004-től 2010-ig a Landesbank Baden-Württemberg és a SüdLeasing hazai képviseletének vezetőjeként dolgozott. 2010-től ismét az MFB Zrt. üzleti, pénz- és tőkepiaci vezérigazgató-helyettese és igazgatóságának tagja volt, majd 2014 januárjában kinevezték a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatójává. 2015 januárjától az EXIM (Magyar Export-Import Bank Zrt. és Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. intézménypáros) vezérigazgatója, 2015. áprilistól a Magyar Bankszövetség elnökségi tagja. Hét éven keresztül, 2017-ig a magyar kormány delegáltjaként az Európai Beruházási Bank igazgatóságának tagja volt. 2015. májustól a Kína–Kelet-Közép-Európa Együttműködési Befektetési Alap alapkezelőjének igazgatósági tagja. | B. M.