Sikerre vitték a húsdiplomáciát

Nem volt hiábavaló Hszi Csin-ping kínai elnök múlt hónapi floridai látogatása Donald Trumpnál, az ezt követő ágazati tárgyalások során ugyanis sikerült több forró témában is megegyezni annak érdekében, hogy csökkentsék a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat nyomasztó kínai szufficitet. Wilbur Ross kereskedelmi miniszter bejelentése értelmében megszűnnek az amerikai marhahúsexport elé gördített akadályok, cserébe egyszerűsítik a kínai feldolgozott baromfitermékek behozatalát. Washington újra engedélyezi, hogy amerikai cégek földgázt szállítsanak Kínába, Peking pedig elősegíti az amerikai elektronikus fizetési eljárások kínai elterjedését, ahogy a biotechnológiai termékek hatósági jóváhagyását is felgyorsítják. A két fél korábban számos kereskedelmi kérdésben dűlőre jutott egymással, de a megállapodásokat követő jogi szabályozás csúszása miatt ezek nem léphettek hatályba. Ezen a Trump-adminisztráció változtatni kíván, konkrét határidőkhöz köti az egyes lépéseket, de a részletek kidolgozására még időre van szüksége. Wilbur Ross szerint a cél, hogy év végére mérséklődjön a 347 milliárd dolláros kínai szufficit, de hogy mennyivel, azt nem közölte.

Kína megteremti a feltételeit annak, hogy július közepétől újraindulhasson az amerikai marhahúsexport, igaz, ezt már egy évvel korábban is megígérték. Az éves szinten 2,5 milliárd dollár forgalmú kínai marhahúspiacról 2003-ban szorultak ki az amerikaiak, Peking az akkor kitört kergemarhakór-járvány miatt állította le az importot. Hasonlóan Amerikához, amely 2014-ben ugyan engedélyt adott négy kínai baromfi-feldolgozónak, hogy termékeiket az Egyesült Államokban is árusítsák, csakhogy az elvégzett helyszíni vizsgálatok olyan állategészségügyi problémákat fedtek fel, amelyek meghiúsították az üzletet. Most ez a kérdés is rendeződött, s ott lehet a kínai csirke az amerikaiak asztalán. Nem szerepelt viszont a tárgyalások napirendjén a dömpingáron kínált kínai acél- és alumíniumárukat sújtó korlátozások sorsa.

A pénzügyi szolgáltatások azonban részét képezték az alkunak. Peking július közepéig két amerikai pénzintézet számára engedélyezi a kínai kötvények kibocsátásában való közreműködést. Egyikük, a Citi­group már februárban megkapta ezt a jogot a kínai központi banktól. Ünnepelhet a Visa, a MasterCard és társaik, ugyanis július közepére kialakítják a külföldi kártyatársaságok működési feltételeit Kínában – írja a The Hill. Ezzel egyébként a Kereskedelmi Világszövetség 2013-as döntésének tesznek eleget, amelyben az elektronikus fizetési rendszerek terjedését akadályozó korlátozások felszámolására kötelezik Pekinget. A pert akkor Amerika indította. Ugyancsak megkönnyítik majd a hitelminősítő intézetek munkáját a kínai piacon, az ugyanis alapvető érdek, hogy a befektetőket megbízható forrásból származó, hiteles információkkal lássák el. A megállapodás értelmében a Dow Chemical és a Monsanto nyolc biotechnológiai termékének hosszú ideje tartó vizsgálatára is pontot tesznek, s megkapják a forgalmazási engedélyt. Ezzel a Kína és az USA között az elnöki találkozón meghozott tízpontos csomag kibontása megkezdődött, a problémák orvoslására megszabott száznapos határidő viszont csak július 16-án jár le.

Szakértők emlékeztetnek arra, hogy Trump a kampányában még hevesen ostorozta Kínát, de a floridai csúcs óta minden megváltozott, nem erőből, hanem kölcsönös előnyök alapján formálják újra a két ország kapcsolatát.

Hatalamas vámot vetett ki az EU a kínai acélra

Az Európai Bizottság végleges dömpingellenes vámot vetett ki a vasból vagy acélból készült, varrat nélküli csövek kínai behozatalára annak érdekében, hogy

az európai acélipart megvédje az esetleges túlkapacitástól – közölte az uniós bizottság sajtószolgálata. A pénteken életbe léptetett végleges intézkedés értelmében a kínai acéltermékeknek az unió területére való behozatala esetén a rájuk vonatkozó vámok 29,2 százalékról 54,9 százalékra emelkednek. Az intézkedés többek között a hidegen hengerelt lapos acélt és más hidegen hengerelt rozsdamentes acéltermékeket is érint – közölte a bizottság. | MTI