Megtörik a lakásár-emelkedés dinamikája

Kockázatokról igen, de bajokról nem beszélhetünk a lakáspiac kapcsán – derült ki a Magyar Nemzeti Bank Lakáspiaci jelentésének ismertetésén. Fábián Gergely, az MNB igazgatója kérdésekre válaszolva azt mondta, nagyobb kockázatot lát most a munkaerőköltségekben, mint abban, hogy 2020-tól visszaemelik-e az ideiglenesen leszállított újlakás-áfát. A fejlesztési kedvre egyelőre kedvezően hat az építési költségeket meghaladó lakásár-növekedés, a szakképzett munkaerő hiánya azonban már rövid távon korlátozó tényező lesz. Az MNB Lakáspiaci jelentése szerint már 2017 első fél évében lassulni kezd a lakásárak tavaly országosan 15,4 százalékos növekedése. A fővárosban már 2016-ban is lassult a növekedési üzem, a 2015-ös 25-30 százalék után összességében 22,5 százalékkal drágultak a lakóingatlanok. Az árváltozás változatlanul jelentős területi eltéréseket mutat, a községekben ugyanis 9,3 százalékos, a vidéki városokban pedig 13,8 százalékos volt az árindex.

A hitelezés 42 százalékos bővülése támogatóan hatott a keresletre, de a két számjegyű hozamot felmutató piacra áramlott a megtakarítások egy része is. Az idei még keresletvezérelt év lesz, de 2018-ban a többletkínálat már mérsékelheti a lakásárakat – prognosztizálja az MNB friss elemzése. Az adatgyűjtés szerint a budapesti újlakás-projekteket idén ősszel kezdik nagy számban átadni, a piacra dobott ingatlanok jelentős része azonban majd csak jövőre lesz készen. A vállalkozói lakásépítés átfutási ideje miatt ennyi időre van szükség ahhoz, hogy a megemelkedett keresletet immár belátható időn belül utol tudja érni a kínálat.

Egyelőre nem tekinthető túlfűtöttnek a magyar piac, az országos átlagot tekintve a lakásárak a makrogazdasági fundamentumok által indokolt szint alatt vannak. Budapesten rosszabb a helyzet, ott igazi bővülésre már nem nagyon van tér, a forgalom további dinamikus bővülését láthatóan visszafogják az árak, miközben a tranzakciószámok megközelítik a válság előtti szintet – jegyezte meg Fábián Gergely. Budapest európai viszonylatban is szembetűnően elrugaszkodott a vidék, illetve az ország lakásár-dinamikájától az utóbbi három év kiemelkedő fővárosi árnövekedésének következtében. Az ország második legnagyobb lakóingatlan-piacán, a balatoni régióban sem volt hasonlóan nagy az élénkülés, de a bázis sem volt olyan alacsony, ugyanis a Balaton környékén a válság jóval kevésbé tépázta meg az árakat.

A hitelfelvételi kedv egyelőre töretlenül nő, a vásárlók csaknem fele már pénzintézeti kölcsönt is igénybe vesz a lakásvásárláshoz. Mindeközben az is látszik, hogy a kedvező hitelkamatok hatását ellensúlyozzák az emelkedő lakásárak. Budapesten már megérintette a piaci árszint az úgynevezett hozzáférhetőségi határt, amely egy átlagos kamatú, 15 éves futamidejű hitelből történő lakásvásárlás elérhetőségét jelzi egy kétkeresős háztartás számára, 65 négyzetméteres lakásra vetítve.