Megduplázhatják a fizetéseket a vendéglátásban

Egészen elképesztő számokat publikált a Központi Statisztikai Hivatal a kereskedelmi szálláshelyek áprilisi forgalmáról, amely átlagosan 24 százalékkal növekedett, döntően a karácsonyi ünnep hatásával felérő húsvétnak köszönhetően, ráadásul 2017-ben először négynapos volt. A szálláshelyek bevétele 27 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a bruttó szállásdíjbevétel meg még többel nőtt, a már rekordnak számító 33 százalékos többlet még a húsvéttal együtt is szépen mutat.

A rendkívül kedvező adatokat kommentálva, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója, Guller Zoltán jelezte, hogy Budapest egyre több listán szerepel az élen. Meglátása szerint visszaköszön az elért eredményekben, hogy Magyarország biztonságos hely, turizmusának növekedése többszöröse a világban és az európai országokban tapasztaltnak. A beutazóforgalom döntő része egyelőre Budapestre koncentrálódik, ahol ennek bővülési üteme áprilisban 20 százalékos volt, vidéken viszont – az alacsonyabb bázis miatt – már 25 százalékos növekedést regisztráltak.

A kormány minden eddiginél több forrást biztosít a turizmusnak, ebből a három kiemelt turisztikai térség – Balaton, Tokaj, Felső-Tisza, Nyírség és Sopron-Fertő – fejlesztésére 500 milliárd forintot kap, aminek egynegyede hazai forrás, a többi uniós. Turisztikai fejlesztésre és marketingre 53 milliárd forint lesz jövőre, ami kétszerese az ideinek és hétszerese a 2010-ben biztosítottnak – mondta az MTÜ vezérigazgatója, hozzátéve, hogy minden feltétel adott ahhoz, hogy a turizmus 2019 végére a GDP-hez közvetlen és közvetett módon 16 százalékkal járuljon hozzá, ami az osztrák szintre emeli az ágazat súlyát itthon is. Ennek megfelelően – tette hozzá – a kabinet arra számít, hogy a turisztikai munkaadók nagyjából megduplázzák a 2015-ös átlagbéreket.

A Világgazdaság kérdésére Guller Zoltán kifejtette: a turisztikai ágazat bevételnövekedése már olyan mértékű, hogy lehetőség van az ágazati bérproblémák orvoslására is. Az ágazat működésének egyik legfontosabb mutatója, az egy kiadható szobára jutó bevétel, a RevPar mostani 31,1 százalékos növekedése is jelzi, hogy egyre eredményesebben működnek a vállalkozások. Emellett a vendéglátóipari áfacsökkentéssel is forrást hagyott a munkáltatóknál a kormányzat, jogos elvárás tehát – tette hozzá –, hogy megvalósuljon a bérek legális emelése, amivel haza lehet csábítani és itthon lehet tartani a képzett munkaerőt. A jövő évi naptár is kedvező: az alkalmanként közel 10 százalékos forgalomnövekedést eredményező hosszú hétvégékből jövőre 9 lesz, vagyis előre tervezhetően az ünnepek önmagukban éves szinten 10 százalékos többletet hoznak majd a turizmusnak.

A növekedés fenntarthatóságáról Könnyid Lászlót, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnökét is megkérdeztük. Bár számszerűsíteni lehetetlen, a szakértő szerint is benne van a növekedésben, hogy az ország biztonságos helynek számít, de mindehhez kell az is, hogy a gasztronómia és a kulturális programkínálat világszínvonalú Budapesten. „A város egyre inkább egy minőségi food & culture desztinációvá válik, a klasszikus buliturizmus mellé a többet költő, minőségi szolgáltatásokra vevő vendégkört is eltalálva. Az ágazat árbevételének további 10 százalékos növekedése jó eséllyel megvalósítható” – erősítette meg Könnyid László. A szakma számára a legfontosabb mutatók is rendkívül pozitívak, a szobafoglaltsági arány január–április között 46 százalékról 51 százalékra nőtt, a bruttó átlagárak 13 százalékkal drágultak, a bruttó RevPar a 3 csillagos kategóriában 44 százalékkal lőtt ki. A nagypéntek szerintük a késői döntés miatt még nem jelentkezett a szálláshelyi eredményekben, amelyek az Airbnb által befogadott vendégforgalmat sem tükrözik, vagyis a valós forgalomnövekedés még a statisztikában jelzettet is felülmúlja.