Fontos szerepe van a gyógynövény-gyűjtőknek

A hazai gyógynövény-felvásárlók beszerzésében a virágok és a nyers magvak esetében a vadon termő növények súlyaránya nagyobb volt, mint a termesztetteké, míg a nyers levél és a száraz állapotban átvett magfélék csoportjában a termesztett növények domináltak. A gyógynövényekre általában jellemző, hogy a feldolgozókat mindkét beszerzési forrásból ellátják, de például a galagonya, a gyermekláncfű és a kökényvirág kizárólag vadon termő formában kerül be a gyógynövény-termékpályára.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint a virághasznosítású gyógynövények közül 2016-ban a bodza és a kamilla volt a legnagyobb mennyiségben felvásárolt alapanyag, míg a leveles gyógynövények közül a citromfűlevél és a csalánlevél. A füvek közül a legnagyobb tömegben termesztett növény a lósóska, a benedekfű, az articsóka és a kakukkfű volt.

A friss hazai gyógynövények beszerzése mindegyik kategóriában emelkedett, miközben a száraz állapotúak beszerzése minden csoportban csökkent vagy szinten maradt a 2015-öshöz képest. A legnagyobb mértékben a gyökérfélék gyógynövénycsoportjának mennyisége emelkedett 2016-ban.

A száraz állapotú fűfélék esetében az átvétel és a saját termelés összes mennyisége 5, a levélfélék beszerzése pedig 11 százalékkal csökkent 2016-ban. Ugyanakkor a gyermekláncfű-felvásárlás 34, a cickafarkfűé 88 százalékkal meghaladta 2016-ban az előző évi mennyiséget, a keskenylevelű útifű beszerzése pedig közel négyszeresére nőtt. A nagy volument adó bodzavirág beszerzése 44, a kamilláé pedig 27 százalékkal csökkent 2016-ban az előző évihez képest. Ezzel ellentétesen mozgott a szintén nagy tömegben beszerzett alapanyagok közül a csipke- és a bodzabogyó beszerzése, 23, illetve 60 százalékkal emelkedve.

A gyógynövénykivitel döntő része az Európai Unió országaiba került, Magyarország legfontosabb exportpartnere Németország, Olaszország, Ausztria és az Egyesült Királyság mellett Ausztrália volt 2016-ban.