A hazai cégek vonakodnak a közbeszerzésektől

A magyar kisvállalkozások egy része egyelőre tart a kombinált termékektől, azaz a hitellel együtt kínált uniós támogatás igénylésétől – mondta a Világgazdaságnak a European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetője. Tóth Ádám Ferenc szerint ezt támasztja alá, hogy a korábban többszörösen, akár hat-hétszeresen túligényelt felhívások újabb, immár hiteltermékes változatánál kevesebb a támogatói igény, mint a rendelkezésre álló keret. Példaként felhozta a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programon (Ginop) belül a vállalatok kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének támogatását (Ginop-2.1.2) és a megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztéseket (Ginop-4.1.1). Utóbbinak a budapesti és Pest megyei cégekre gondolva van egy tükörpályázata a Versenyképes Közép-Magyarország operatív programon (Vekop) belül is, de eddig a Vekop-5.1.1 pályázati konstrukció sem túl keresett.

Mindezt a Széchenyi 2020 pályázati információs portál adatbázisa is alátámasztja. A kutatás-fejlesztési pályázatnál a kizárólag vissza nem térítendő támogatásra, az 50 milliárd forintos keret terhére 1103 pályázat érkezett be 364,7 milliárd forint értékben, a hiteltermékes verziónál viszont eddig mindössze 146 beadvány futott be 36,8 milliárdos támogatói igénnyel. A ginopos energetikai felhívásnál a kiírás szerint 91,53 milliárd forint a plafon, amiből 59,45 milliárd a vissza nem térítendő támogatás, illetve 32,08 milliárd a kölcsön. A rendszer szerint idáig 202-en igényeltek alig több mint 8 milliárd forintot. A közép-magyarországi változatnál 11,76 milliárd forint a rendelkezésre álló forrás, de egyelőre csak 59 pályázat érkezett be 2,7 milliárd forint értékben.

Tóth Ádám Ferenc úgy látja, a magyar kkv-szektor jelentős részét elriasztja a közbeszerzési kötelezettség a nagyobb beruházásoktól, többen inkább lejjebb tolják a beruházási volument, egyúttal a támogatási igényt. Mint ismert, 40 millió forintnál nagyobb támogatási összeg esetén a támogatott vállalkozásoknak is kötelezővé teszik a közbeszerzést. A European Conformity Check ügyfélkörében végzett számítás alapján az egyébként beruházási szándékkal rendelkező, a pályázati világban jártas vállalkozók 37 százaléka riad vissza a közbeszerzések lefolytatásától.

A legtöbben attól tartanak az ügyvezető szerint, hogy a kialakult gépparkhoz megvan a beszállítói körük, biztosítva van a karbantartás, a szervizháttér, a megszokott német, olasz vagy éppen japán gépek után nem szívesen váltanának például kínaira, jobb ajánlat esetén sem. Ez a gép- és járműiparban ugyanúgy jellemző, mint a fém- és műanyagiparban, a nyomdaiparban vagy a csomagolástechnikában. Tóth tapasztalatai szerint a 40 milliós értékhatár felett pályázó cégek 80-85 százaléka előremenekül, már a támogatói döntés meghozatala előtt lefolytatja feltételesen az eljárást, hiszen ellenkező esetben, kis túlzással, alig marad ideje a vállalkozónak üzembe helyezni a gépeket.

Bár a kkv-szektor szkeptikus a hiteltermékekkel és a közbeszerzésekkel kapcsolatban, jóval hatékonyabbá vált a hazai fejlesztéspolitika azáltal, hogy a pályázatértékelő rendszer átalakítása után a kifizetések felgyorsultak az idei első negyedévben, a másodikban pedig még inkább felpörögtek a döntések és a kiutalások – véli az ügyvezető, aki szerint az idei 2700 milliárd forintos kifizetési cél jó eséllyel teljesülhet.