Kiszorulnak a magyar diákok a belvárosi bérlakáspiacról?

Kétségtelen, hogy a legolcsóbb az állami kollégium, ahol feleannyiba sem kerül a lakhatás, mint a magánpiacon. Csakhogy a 200 milliárd forintos kollégiumfejlesztési programban még nem épültek új férőhelyek, a jelenlegi kapacitás igen szűkös, 32 százalék feletti a túljelentkezés, ezért a diákok nagy része továbbra is kénytelen lakást vagy szobát bérelni. A lakásárak és a bérleti díjak tovább emelkednek, noha már kisebb ütemben, mint korábban.

A legfrissebb FHB Index most az egyetemi városok lakáspiacára fókuszált. Ezen belül is a legfontosabb kérdésre, miszerint venni vagy bérelni érdemes-e az egyetemisták számára lakást. Az index készítői első alkalommal használtak egy új mérlegelési szempontot, a szakirodalomban már ismert fedezeti időtáv fogalmát. Ez azt mutatja meg, hogy mennyi időt kell az adott lakásban eltölteni ahhoz, hogy bérlés helyett érdemes legyen inkább megvásárolni. Az egyes egyetemi helyszínek esetében a Duna House bérleti díjait és az FHB Index értékesítési átlagárait felhasználva megvizsgálták, miként alakulnak ezek a fedezeti időtávok, és kiderült, hogy manapság 2–4,3 év között szóródnak. A fővárosban az V. kerületben, vidéken pedig Győrben a leghosszabb az időtáv, előbbiben 4,3 év, utóbbiban 4.

Bár esztendők óta és várhatóan idén is csökken a nappali képzésbe felvett hallgatók száma, és messze a legtöbb diák Budapesten tanul, mindeközben jelentősen emelkedik a külföldi hallgatók mennyisége. Budapest annak ellenére is fontos szereplőjévé vált a nemzetközi oktatásnak, hogy eddig nem volt erre vonatkozó stratégiája – értékeli a helyzetet az FHB. Az Országos kollégiumfejlesztési stratégia a négy évvel ezelőtti 12 ezerrel szemben 2020-ra már 20 ezer külföldi egyetemistával számol, akik zömmel a Semmelweis Egyetemen, a Corvinuson, az ELTE-n és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tanulnak majd.

A külföldi diákok számának hirtelen emelkedésére a külföldi egyetemek sem tudtak elég gyorsan reagálni – ott viszont már belépett a magánszektor, és megjelentek a diákoknak épült magánkollégiumok. Magyarországon még mutatóba sem igazán létezik ez a szegmens. Miután a bérleti díjak emelkedése miatt jelentősen nőtt az egyetemi éveik alatt bérlakásban lakók költsége, az alacsony kamatkörnyezet miatt a szintén alacsony törlesztőrészletek hatására sokan választották a bérlés helyett a vásárlást. Már nemcsak az egyetemekhez közeli, hanem a jó közlekedésnél lévő ingatlanok is célterületté váltak. Budapesten belül például a metróval elérhető, alacsonyabb árazású XIX. kerületben a fedezeti időtáv mindössze 2,4 év.

Vidéken is nőttek az árak, bár kevésbé dinamikusan, mint Budapesten, így az árolló tovább nyílt. Lakásaival a legolcsóbb egyetemi város Miskolc, ahol tavaly még 110 ezer forintos négyzetméterár körül is lehetett lakást venni.

Számítási modell

A fedezeti időtáv számításának modellje egy, a vételár 50 százalékát kitevő és 5 százalékos THM nagyságú hitelre épült. A járulékos költségek 17 százalékkal szerepelnek, ebben a vagyonszerzési illetéktől a bútorozás költségéig minden benne van. A modell nem számolt a lakás reálfelértékelődésével, így a fedezeti időtávok igazából alacsonyabbak lehetnek a megadottnál, mert az árak további növekedése várható. | VG