A last minute ajánlatok is okolhatók a Green Holidays csődjéért

Egyes vélemények szerint a Green Holidays csődje annak a bizonyítéka, hogy az utazási irodák megint túlvállalták magukat. Egyetért ezzel?

Semmiképpen. Igaz, hogy az irodák nagyjából 50 százalékkal megemelték lekötött kapacitásaikat a 2016-os évhez képest erre a szezonra, de ez felelős döntés volt. Tavaly olyan mértékben visszafogták magukat az utazásszervezők, hogy nyugodtan mondhatom, hiány alakult ki a legnépszerűbb desztinációk esetében. Ami a mostani helyzetet illeti: a most kínált kapacitások sem számítanak „túlvállalásnak”, hiszen a kínálat messze elmarad a 2015-ös évtől. Hogy mást ne mondjak: két éve heti 25 charterjárat indult Törökországba, idén 12. Korábban volt példa arra, hogy egy utazási iroda csődjét az okozta, hogy nem megfelelően tervezett, és túlvállalta magát a lekötött kapacitásokkal, a mostani eset azonban nem ilyen.

Az átlagember számára kicsit orosz ruletthez hasonlít az utazási irodák igénybevétele, hiszen majd minden évre jut egy csőd…

A csődkockázat sokkal kisebb az utazásszer­vezői piacon, mint más iparágban. Azt azonban el kell fogadnunk, hogy olyan speciális terméket értékesítünk, ahol egy esetleges csőd egyszerre több embert is érint, ráadásul ez rendre úgy valósul meg, hogy sok utast épp az utazása során, külföldön éri a helyzet, amikor ki vannak szakítva saját közegükből, idegen terepen mozognak. Ha egy szolgáltató itthon nem szolgáltat megfelelően, bosszankodunk, de nem születnek cikkek arról, hogy hiába vártuk szabadságot is kivéve a 8 és 12 óra között beígért kéményseprőt, vagy hogy a felújítást végző kőműves két napra „eltűnt”, mert más munkát kellett elvégeznie. Félreértés ne essék, minden olyan eset rettentő, ahol az emberek jól eltervezett pihenését gátolja meg valami, de azt is tegyük hozzá, hogy nagyon kevés olyan szolgáltatás van, amely annyira körül lenne bástyázva fogyasztóvédelmi intézkedésekkel, mint az utazásszervezés. A fizetésképtelenségre előírt vagyoni kauciós rendszer garanciát ad arra, hogy az utasok rendezett körülmények között haza tudnak térni, s addigi ellátásukról is gondoskodnak.

Mások viszont nem tudnak elindulni, hiszen a pénzük jó ideig benn ragad az irodánál, s az sem biztos, hogy a teljes összeghez hozzáférhetnek…

Elvben a kaució összegének a teljes követelésállományra fedezetet kellene nyújtania – az erre vonatkozó uniós szabályozás szigorodik is jövőre. Ugyanakkor jól érezhető, hogy a biztosítéki fedezet jelenlegi hazai rendszere, amely a korábbi évek forgalmához viszonyítja a kaució összegét, nem teljesen alkalmas az adott szezon kockázatainak fedezésére. Ha a tavalyi évet hozzuk példaként: a lényegesen kisebb kapacitások ellenére az irodáknak a korábbi, 2015-ös csúcsszezon utazásaihoz mért vagyoni biztosítékot kellett vállalniuk, ami komoly megterhelést jelentett.

Idén viszont a megemelt kontingensek miatt, meglehet, a korábbi kapacitáshoz mért biztosítások kevésnek bizonyulnak…

Idén már volt példa arra, hogy utazási iroda a várható kapacitásnövekedés miatt megemelte a biztosítéki fedezet mértékét – az Anubis Travel és a Sun & Fun például ilyen felelősen lépett.

Az újonnan jött cégek ugyanakkor „bemondásra” köthetnek kaucióbiztosítást.

Igen, ezzel élt a Green csoport is, amely a Green Travel engedélyének visszavonása után egy másik cégét jelentette be utazásszervezőként. Az ilyen kiskapuk miatt a MUISZ támogatja azt a megoldást, amely megbontaná az eddigi vagyoni kauciós rendszert. A biztosítéknak – melynek formája lehet akár biztosítás, akár más pénzügyi biztosíték – minden esetben arra kellene fedezetet nyújtania, hogy a „kinn rekedt” utasok ellátása és hazaszállítása megtörténjen. Megjegyzem, eddig egyetlen eset sem történt, ahol ezzel gond lett volna. Azt, hogy épp mennyi utas tartózkodik külföldön, pontosan lehet mérni. Még egy másik, külön elem lenne a befizetett előlegek visszafizetésére szolgáló speciális biztosítás, amely garantálná, hogy az utazási iroda csődje esetén a biztosító a teljes igazolt összeget gyorsan megtéríti az utas javára. Ez az utóbbi biztosítás kötelező eleme lenne az utazási szerződésnek.

Igen, de ebben az esetben a biztosító felelőssége lenne, hogy minősítse az érintett utazásszervezőt – márpedig a jelenlegi kauciós rendszer azt mutatja, hogy a biztosítók nem tudják megítélni az adott utazásszervező iparági kockázatait. Egyes felvetések szerint jobb lenne egy olyan megoldás, ahol az utas dönthet arról, hogy az utazáshoz igénybe veszi-e ezt az előlegbiztosítást. Ha enélkül indul útnak, magát fosztja meg a védelemtől.

Ezt az érvelést el kell fogadnom. De figyelmeztető, hogy a hasonló elven működő sztornóbiztosításokat sem igazán kötik a magyarok – Európa ezen a téren előbbre tart. A vonatkozó uniós irányelv kötelezően írja elő a fizetésképtelenségre vonatkozó védelmet, ráadásul teljes körű védelmet, tehát ezt nem lehet választási döntésre bízni. Az unió szabad kezet ad a tagállamoknak abban, hogy ezt milyen rendszerben vagy formákkal oldják meg.

Kanyarodjunk vissza a Green esetéhez. A MUISZ már tavaly beadvánnyal fordult a hatóságokhoz, amelyben jelezte a meg­bon­tott utazásszervezői csomagok problematikáját. Miért nem léptek fel határozottabban a megtévesztő ajánlatok ellen?

A MUISZ érdekvédelmi szervezet, nem hatóság. A piaci körülmények vizsgálata az MKEH, illetve most már a kormányhivatal, a fogyasztóvédelmi hatóság, illetve a GVH feladata. Mi, azt gondolom, amit lehetett, megtettük. Ráadásul példátlan módon állásfoglalásban hívtuk fel az utazóközönség figyelmét arra, hogy milyen paraméterek esetén legyen különösen körültekintő, ha utazást vásárol. Ezek között ott szerepelt az is, hogy óvakodjon a huzamosabb ideig rendkívül olcsó utazási ajánlatokat kínáló irodáktól.

De hát Magyarország a last minute országa. Évek óta arra szoktatnak bennünket az irodák, hogy különleges akciós utak igénybevételére van lehetőség. Ha én ma akarok utazni, nem biztos, hogy tudom, hogy az adott cég hónapokkal ezelőtt is már „fillérekért” utaztatott.

El kell ismerni, hogy ebben van felelőssége az utazásszervező szakmának. Önnek abban igaza van, hogy életszerűtlen elvárni egy utastól, hogy az utazás előtt cégadatbázisokban, sajtóhírekben kutakodjon az adott utazásszervező múltjával kapcsolatban. Mint ahogy azt is nehéz megállapítani egy laikusnak, hogy az iroda azért kínálja az adott utat fél áron, mert már csak két szabad szobája van az adott időpontra, vagy fizetési zavarban van, s ezért igyekszik biztosítani a likviditást. Hüvelykujjszabályként ugyanakkor elmondható, hogy két-három hónapra előre egyetlen felelős utazási iroda sem kínál 60-70 százalékos kedvezményt az útjaira. Létezik természetesen first minute kedvezmény, ám ez a soron következő szezon promotálását szolgálja.

A Green esetében minősítő tényező, hogy az adott ügyfél megbontott utazási csomagot vásárolt-e. Ugyanakkor az utazási irodák kínálatában általános továbbra is, hogy a nyomott szállásárak mellett horribilisnak tűnő külön költségek – leginkább reptéri illeték – vannak feltüntetve. Ez is egyfajta bontás, nem?

Fontos tudni, hogy míg a magánszemélyek felé a légitársaságok egy uniós szabályozás értelmében kötelesek teljes árat kommunikálni az utazásra, addig az üzleti partnerek, így az utazási irodák felé ők is megbontott díjakat kínálnak. De nem akarom megkerülni a kérdést: valóban hibás üzleti gyakorlatnak tartjuk a szolgáltatási csomag díjainak ilyetén megbontását. Ám addig, amíg egyes irodák versenyelőnyre tesznek szert azzal, hogy az olcsó szállásdíjjal ügyfeleket tudnak szerezni, kevés lesz az az iroda, amely teljes árat hirdetve reklámozza útjait. Itt mindenképp szabályozói lépésre volna szükség, amit a fogyasztó érdeke diktálna.

A MUISZ nem tudna valamilyen belső etikai rendszert kidolgozni?

Az ilyen irányú gondolkodás napirenden van. A Green-ügy kapcsán fontos látni, hogy tudomásunk szerint tagirodáink nem értékesítettek a problémás utakból, azaz egyfajta minőséget jelenthet a MUISZ-tagság – nem is veszünk fel minden jelentkezőt. Ugyanakkor hangsúlyozom: szakmai érdekvédelmi szervezet vagyunk – még ha a fogyasztói bizalom növelése egyértelműen komoly érdekvédelmi feladat is.

Az újabb utazásiiroda-csőd nyomán felerősödhetnek azok a vélemények, amelyek szerint a fapados légitársaságok és a szállásfoglaló portálok elterjedése nyomán biztosabb a saját utazásszervezés. Nem tartanak ettől?

Németországban épp ellenkező irányú folyamatot hozott egy nagy online cég csődje és annak felismerése, hogy a magánutak foglalásakor az esetleges teljesítési hibák esetén nincs hova fordulni. Ha a kiválasztott szoba messze nem olyan, mint a képen, ha a fapados gép törlése miatt meghiúsul az úti célra utazás vagy épp a hazaút, mind-mind olyan eset, ahol elkél a segítség és a szakmai tudás. Az utazásszervezők ezt nyújtani tudják – s még akkor is kiszolgálják a visszaigazolt szerződéssel rendelkező ügyfelet, ha az utazás közvetítőjével esetleg elszámolási vitában állnak. Nem azt mondom, hogy minden utat érdemes irodán keresztül megszervezni, ám ha biztosra akarunk menni, és valóban csak pihenni akarunk, akkor – a Green-ügy ellenére – még mindig a legbiztonságosabb a nyaralás irodákon keresztül történő szervezése.