A „Percember” napjai meg vannak számlálva

Óriásüzlet közelébe került a Boeing és a Northrop Grumman, e két céggel külön-külön szerződött az amerikai légierő a lassan nyugdíjkorba lépő Minuteman III interkontinentális ballisztikusrakéta-rendszer lecserélésére. A Pentagon bejelentése szerint előbbi 349, utóbbi 328 millió dollár értékű megbízást kapott bemelegítésképpen. A korszerűsítés igényére nem a mostani észak-koreai konfliktus hívta fel a figyelmet, annak legfeljebb katalizátorszerepe lehetett. A Reuters úgy tudja, hogy az Air Force már tavaly nyáron kérte a Pentagont, lépjen az ügyben, mert az annak idején „Percemberre” keresztelt, atomtölteteket megbízhatóan célba juttató rendszer már 45 évet élt szolgálatba helyezése óta. A korábbi iráni és a jelenlegi észak-koreai nukleáris fegyverkezést egy atomhatalomnak pedig illik a helyén kezelnie. Különösen fontos, hogy amikor az amerikai atomarzenál éppen megújítás alatt áll, a kilövőmechanizmust is szintre hozzák vele – húzza alá közleményében David Goldfein, a légierő tábornoka.

A Minutemant a hatvanas évek elejére kifejlesztő Boeingnak adott megrendelés összege egyetlen 747-es Jumbo legyártására lenne csupán elegendő, ennek ellenére az üzlet hatalmas horderejű, hiszen a légierő számításai szerint az új rakétarendszer 62 milliárd dollárból hozható ki. Sőt, a Pentagon kebelében működő költségfelmérő és programértékelő bizottság ceruzája vastagabban fog, náluk 85 milliárdos eredmény született. Akik az amerikai fegyverfejlesztések költségtúllépéseit nyomon követik, egy százmilliárdos számlán sem lepődnének meg a végén. Igaz, a nyertes személye versenyben dől el, a két cég ugyanis párhuzamosan fejleszti ki saját rendszerét. Ez ugyan nem költséghatékony megoldás, de garancia arra, hogy a legsokoldalúbb, a légierő igényeinek legjobban megfelelő rendszert állíthassák majd hadrendbe. A fejlesztésre három évük van. A vesztes azzal vigasztalódhat, hogy legalább hozzájut a fejlesztés költségeihez, és a technológiát később talán a maga javára hasznosíthatja. Van azonban, aki még ezt sem teheti meg: a Lockheed Martin ugyanis lecsúszott erről a megrendelésről, amit mérhetetlen csalódással vette tudomásul, s a további teendőkig megvárja a részletes indoklást.

Magának a teljes atomarzenálnak a megújítása a következő tíz évben több mint 350 milliárd dollárt igényel. Donald Trump szerint jó helyre kerül a pénz, amely az amerikai ipar fejlődését és a haderő megerősítését szolgálja, s ez az elnök filo­zófiája szerint mindennél fontosabb. A következő harminc évben a ballisztikus rakétáktól egészen az atommeghajtású tengeralattjárókig terjedő atomarzenál modernizációja ezermilliárd dolláros tétel lesz az amerikai költségvetésben.