Mindent egy lapra tesz fel a magyar iparfejlesztés

Minden esély megvan arra, hogy tovább koncentrálódik a magyar ipar szerkezete – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza. A jelenlegi beruházások, kapacitásbővítések alapján is egyértelműen a járműgyártás növekszik. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2016-ra vonatkozó jelentése szerint az elmúlt szűk egy évtizedben is folytatódott az ipar ágazati szerkezetének átalakulása. A termelésen belül folyamatosan nőtt a feldolgozóipar, főként a gépipar aránya. A gépipar súlya 2008 óta több mint 5 százalékponttal lett magasabb, tavaly pedig már a teljes ipari termelés bő felét adta a 2008-as 45 százalék után. Ezen időszakban leginkább a járműgyártás növelte a részesedését: 19,5-ről 28,7 százalékra. A többi ágazaton belül leginkább a számítógépek, az elektronikai és az optikai termékek gyártása változott, ezek súlya 15,1-ről 11,3 százalékra mérséklődött.

A könnyűipar együttes részesedése 2008-hoz képest alig módosult, a vegyipar pedig majdnem 2 százalékot rontott, 2016-os aránya ugyanis 19,3 százalék lett. Összességében a feldolgozóipar részesedése 2 százalékponttal 95,1 százalékra nőtt a múlt évre, míg az ipar másik két nemzetgazdasági ágáé csökkent: a bányászaté 0,5-ről 0,3 százalékra, az energiaiparé 6,4-ről 4,6 százalékra.

Virovácz szerint azzal, hogy bővíti a kapacitását a Mercedes, az Audi, és a GM-Opelnél és a Suzukinál is lehet további felfutásra számítani, tovább nő a járműgyártás súlya. A kormány ráadásul Magyarországra csábítaná a Teslát is, bár a terv sikerére az elemző nagyon kis esélyt lát. A gond az, hogy a felsorolt autóipari beruházások mellett nincsenek nagy élelmiszeripari, gyógyszeripari kapacitásbővítések, amelyek ellensúlyozhatnák az autógyártás arányának nagyarányú növekedését. „Az autógyártás és a hozzá kapcsolódó ágazatok dominanciája tovább nő a következő években” – hangsúlyozta a közgazdász.

Annak, hogy egyetlen ágazatnak ekkora súlya van, pozitívumai és negatívumai is vannak. Virovácz szerint az eddig beharangozott beruházások révén a területen, tisztán piaci alapon, 90 ezer új munkahely jön létre két-három év alatt. Egyre alacsonyabb a munkanélküliség is, így feszesebbé vált a munkaerőpiac, egyre nehezebb megfelelő munkaerőt találni. Az elemző szerint felborulhat az iparunk szerkezete, ha még a válság előtti időszakénál is koncentráltabbá válik. 2008–2009 előtt két kiemelkedő ágazat volt: az elektronikai ipar és a járműgyártás. A válság után az előbbi visszaesett – a Flextronicstól a Nokiáig egy sor cég zárta be gyárait –, hiszen nem válságálló ágazatról van szó, de ez az elemző szerint igaz az autóiparra is, amelynek ráadásul nagyon szerteágazó beszállítói hálózata van. Egy esetleges újbóli, globális krach esetén éppen a legfontosabb ágazatunk lenne kitéve a világgazdaság ingadozásának. A magyar gazdaság ugyanis az exportorientáltsága miatt rendkívül nyitott, így viszont egy nagyobb válság során számottevően eshet a kivitelünk, ezzel a GDP-nk is.