BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A nettó kereset több mint felét elviszi az albérlet

Lendületesen nőttek az albérletárak az elmúlt években, de ennek lakhatási költségekre gyakorolt hatását a bérnövekedés némiképp tompítja. A bérlők a kedvező trend folytatódásában bízhatnak.

Az ingatlanárak jelentősen nőttek az elmúlt években, és ezzel párhuzamosan az albérletek (bérlemények) havi költségei is jelentősen megugrottak. Míg 2013-ban 60 ezer forintba került egy átlagos albérlet Magyarországon, addig idén ennek már közel dupláját, 110 ezer forintot kellett kifizetni egy átlagos bérleményért. Ez 83 százalékos növekedést jelent, ami első látásra nehezen kigazdálkodhatónak tűnik. Némiképp árnyalja a képet, ha a keresetek alakulását is figyelembe vesszük, a 2013-as nettó 149 ezer forintos átlag mostanra 193 ezer forintra nőtt. Ezzel együtt is érdemi romlást mutatnak az adatok: míg 2013-ban az átlagkereset 40 százalékát kellett kifizetni egy átlagos albérletért, idén már 57 százalék volt ez az arány.

Ha a bérleti díjak és keresetek változásának eltérő dinamikáját is megnézzük, találhatók még biztató jelek: a legmagasabb arányú évet ugyanis már magunk mögött hagytuk, tavaly 62 százalék volt a mutató. Ráadásul az előrejelzések alapján a trend folytatódhat: a keresetek várhatóan hasonló mértékben nőnek majd, mint az előző két évben, ennek alátámasztásaként elég egyebek mellett a közalkalmazottak bérfelzárkóztatására vagy a minimálbér fokozatos, nagy lépésekben történő emelésére vonatkozó tervekre gondolni. Míg a bérleti díjak növekedésének lassulása figyelhető meg tehát a piacon, addig a bérfelzárkózás még javában tart, így a bérlésre költött összeg és a keresetek aránya további javulást mutathat a következő években.

Nagy területi eltéréseket láthatunk mind az albérletek, mind a keresetek szempontjából, azonban ha együtt vizsgáljuk a két adatot, akkor nincsenek számottevő eltérések az egyes térségek között. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) 2016-os adatai szerint a fővárosban bruttó 352 612 forint volt az átlagos kereset, ami családi kedvezmények nélkül számítva nagyjából 234 ezer forint nettó bér. Egy átlagos budapesti albérlet költsége a fővárosban a kereset 51 százalékának felel meg. A bérleti díj elméleti maximumával számolva ebből a keresetből 94 négyzetméter lakást lehet kivenni.

Az egyik legfejlettebb megyében, Győr-Moson-Sopronban tavaly 90 ezer forintot kellett adni egy átlagos albérletért az Ingatlan.com adatai szerint. Itt az átlagos nettó bér 173 ezer forint körül alakult az NFSZ adatai szerint, a kereset-albérletár arány 52 százalék, ami csaknem megegyezik a fővárosban számolttal. Igaz, itt nagyobb lakás is kijön az átlagos bérleti díjból, akár 102 négyzetméteres ingatlanba is költözhet a bérlő.

A legalacsonyabb átlagkeresetet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mérték tavaly, mindössze 118 ezer forintot. E térségben azonban a bérlemények ára is jóval alacsonyabb volt, 60 ezer forint körül alakult. A bérleti díj és a nettó kereset aránya itt is 51 százalékra jön ki. Az előbbi példához hasonlóan ebből az összegből azonban a budapestinél nagyobb alapterületű, valamivel több, mint 100 négyzetméteres lakóingatlan bérelhető.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.