Továbbra is szárnyalnak a lakásárak

Tovább nőttek a hazai lakásárak Budapesten az idei év első negyedévében. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kutatása szerint nominális alapon 2,6 százalékos lakásár-emelkedést regisztráltak országos átlagban, ami egy gyorsabb negyedéves dinamikát jelez az előző időszaki mintegy egyszázalékos növekedéshez képest. Reálértelemben az aggregált MNB-lakásárindex 1,8 százalékkal emelkedett az első negyedévben.

Az éves növekedés mégis lassulást mutat, igaz ez a budapesti árnövekedésre is. A 2016. év végi 15,2 százalékról 11,6 százalékra csökkent az első negyedévben az éves nominális dinamika, míg reálértelemben 8,6 százalékot tett ki 2017 első negyedévének végén. Budapesten az előző időszaki 2,4 százalékról 3,8 százalékra gyorsultak az árak, de a tavaly év végi 23,5 százalékról 2017 első negyedévére 16,9 százalékra mérséklődött a növekedési ütem.

A dinamika lassulásának tekintetében hasonló a helyzet vidéken is, ennek ellenére egy év alatt 9 százalékos drágulást regisztráltak. A községekben az év végi csökkenés után az első negyedévben ismét a lakásárak emelkedéséről beszélhetünk, éves alapon 11 százalékkal nőttek az árak – derül ki az MNB lakásárindexéből. A jegybank anyaga kiemeli, hogy Magyarország két régiójában, Észak- és Közép-Magyarországon is csökkenő városi lakásárak figyelhetők meg, míg a többi régióban nőttek a városokban a lakóingatlanárak.

Az index értékei szerint az első negyedévben Észak-Magyarországon 2,1 százalékkal, míg Közép-Magyarországon 1,9 százalékkal estek vissza átlagosan a lakásárak. A Dél-Alföldön drágultak leginkább a lakások – körülbelül 5,7 százalékkal –, a Közép-Dunántúlon 3,6 százalékos árnövekedést regisztráltak, és 3,1 százalékos drágulást a Dél-Dunántúlon.

Az MNB jelentése szerint a vidéki városok éves növekedési ütemét tekintve szintén Dél-Alföldön volt a leggyorsabb az árnövekedés: nominális alapon ugyanis 15,9 százalékot tett ki 2017 első negyedévének végén. Ezzel szemben a többi régióban csupán 9-10 százalékos volt az emelkedés. Nem voltak ilyen szerencsések a községek: egy év alatt ugyanis 11,6 százalékos gyorsulást mértek, ami az előző negyedévhez képest gyorsuló dinamikát mutat.

Az MNB legfrissebb inflációs jelentése azonban hangsúlyozza: az első negyedévben a lakossági beruházási aktivitás tovább emelkedett, és bővülés mutatkozott az újlakás-építések tekintetében is. Hosszú idő után ugyanis a kedvező keresleti feltételekkel összhangban gyarapodott a beruházás.

A korábban kiadott építési engedélyekkel párhuzamosan az átadott új építésű lakások száma jelentősen megugrott: éves összevetésben 45 százalékot meghaladó bővülést regisztráltak, és a használt lakások piacán is áremelkedés figyelhető meg. Az inflációs jelentésből kiderül, a kiadott építési engedélyek számának növekedése sem állt le, mindez azt bizonyítja, hogy az élénk kereslet hatására tovább emelkedő lakásárak meghaladták a válság előtti szintet.

A fiatalok vásárolnának

Idén az első negyedévben a 30–59 éves korosztály tagjainak 33 százaléka mondta azt, hogy szeretne három éven belül lakást vásárolni, ami jelentős növekedés az egy évvel korábbi 26 százalékos arányhoz képest – derült ki a K&H biztos jövő indexéből. A felmérés arra is rámutatott: a megkérdezettek 17 százaléka számít komoly érdeklődőnek, azaz ők biztosan vagy nagy valószínűséggel lakásvásárlásra adják a fejüket a következő három évben.