Élesben ismerkedhetnek a kkv-k a digitalizációval

Az első kis- és közepes vállalatok előreláthatóan a jövő év elején már részt vehetnek a digitális és automatizációs fejlesztések élénkítése érdekében elindított, Ipar 4.0 mintaalkalmazások kialakítása című kiemelt projektben – közölte Vityi Péter, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) alelnöke a Menta 2017 című konferencián. A projektet az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. és az IVSZ konzorciuma valósítja meg.

Miért ipar 4.0?

Az ipar 4.0 lényegében egy a németek által kitalált marketingszlogen – mutatott rá Vityi Péter –, amellyel a kiberfizikai rendszerek által okozott változások erősségére akartak utalni, jelezve, hogy a mostani technológiai átalakulás felér egy negyedik ipari forradalommal.

A folyamat lényege – fejtette ki –, hogy a digitalizáció segítségével a teljes ellátási láncot egy kommunikációs rendszerbe vonjuk, s ezzel optimalizálni tudjuk a tevékenységeket nemcsak a gyáron belül, hanem akár a gyárak között is. Sőt a német vízió az, hogy nemcsak vertikálisan hozzák létre az integrációt, hanem horizontálisan is, vagyis a különböző funkciókat is egy láncba kötik. Így például ha az egyik gyárban valamilyen okból leállás van, akkor az anyaggyártási láncot azonnal át lehet állítani a másik üzemre. Lényegében az egyedi tömeggyártást lehet megvalósítani ezzel, hiszen ha a teljes ellátási láncot egy digitális rendszer vezérli, akkor innentől kezdve, akárcsak a fénymásoló használatakor, szinte mindegy, mit gyártanak, a rendszerek tudni fogják, mit kell tenni.

Az Ipar 4.0 német kormányzati kezdeményezés azután indult el – emlékeztetett Vityi Péter –, hogy észrevették: azokról az ipari területekről, amelyek digitalizálódtak, kikoptak az európaiak. A németekkel szemben az amerikaiak kissé pragmatikusabbak, s azt mondják, olyan intelligens gépeket kell építeni, amelyek az ügyfeleknek költségeket takarítanak meg. Emellett a digitalizációnak van egy harmadik része, amikor ezekből üzleti modellek alakulnak ki, s ez valószínűleg abba az irányba megy, hogy a cégek a jövőben kapacitást veszek, nem gépet – vélte a szakember. Természetesen – folytatta – mindemögé az innovációs elméleteket is betehetjük. Az ipar 4.0 szerint szerveződő okosgyárak elsősorban folyamatinnovációként értelmezhetők, míg az amerikai megközelítést inkrementális termékinnovációnak nevezhetjük, s nyilván az új üzleti modelleket e kontextusban felforgató innovációnak tekinthetjük.

Mintagyárak kijelölésével indítanak

A Ginop 1. 1. 3. projektre visszatérve elmondta, hogy azt figyelemfelkeltéssel indítják, amelynek részeként bemutatókat tartanak majd mintagyárakban, ahol élőben nézhető meg, hogyan működik egy ilyen üzem. A kiválasztott mintagyárak közül három nagy cég és három középvállalat lesz. Ez utóbbiakban nemcsak a folyamatot mutatják be, hanem azt is, hogy a kkv-vezetők milyen kihívásokkal találkozhatnak, ha ezt az utat választják. Azok, akik ezek után tovább akarnak haladni, kétlépcsős folyamaton mehetnek végig. A tudástranszferről szóló részben pontos tájékoztatást kapnak arról, mit is tekinthetünk ipar 4.0-nak, s miként tudja saját vállalkozásuk implementálni ezeket a technológiákat. Akik leginkább képesek arra, hogy e fejlesztéseket végrehajtsák, professzionális tanácsadó cég segítségével részletes pénzügyi és technológiai fejlesztési tervet kapnak. Az elképzelés szerint – mondta az IVSZ alelnöke – ezer cég ismeri meg, négyszáz mélyebb ismeretet szerez majd, és előreláthatóan ötven cég kap egy olyan fejlesztési programot, amelyet egy remélhetőleg később megjelenő pályázattal a kormányzat uniós és hazai források hozzáadásával is segíthet megvalósítani. Hozzátette: a rövidesen sorra kerülő Modern Gyárak Éjszakáján remélhetőleg már meg tudják mutatni, mely gyárak vesznek majd részt a programban.

Versenyképességet javít a digitalizáció

Vityi Péter szerint az ipar 4.0 azért releváns egy kkv-nak, mert a digitalizált gyártás hatékonyságot növel, másrészt amennyiben valaki értékláncban van, annak az integrátor bizonyos dolgokat előír, s aki nem digitalizál, az nem tud ebben a rendszerben részt venni, ráadásul egy ilyen rendszer sokkal könnyebb termékváltást tesz lehetővé. Látni kell – fejtette ki –, hogy az anyagáramlásban a termelés folyamán rengeteg felesleg van, s eközben viszonylag ritka az értékteremtő lépés. Ezt az áramot tudja optimalizálni a digitalizált rendszer. Segít, hogy az értékteremtő lépések a leggyorsabban működjenek, a szükséges lépések minimálisak legyenek, a felesleges lépéseket pedig ki lehessen iktatni. A projektről részletesebben az ipar4.hu webcímen lehet tájékozódni.