Kedvezően hatnának ránk a mézpiaci szigorítások

A dokumentumban, amelyet várhatóan novemberben fogadnak el, szerepel, hogy a méhészet több mint 500 ezer uniós polgár számára biztosít fő- vagy mellékjövedelmet, és úgy is az európai mezőgazdaság szerves része, hogy a növényfajok 84, illetve az élelmiszergyártás 76 százaléka függ a méhek általi beporzástól. Ennek fontosságára jellemző adat, hogy az USA-ban évente 2 milliárd eurót költenek a mesterséges beporzásra, Kínában pedig még ennek is a többszörösét.

A szakértők szerint az ágazat valós gazdasági teljesítménye eléri az évi 14,2 milliárd eurót. Ehhez képest is aránytalan, hogy az Európai Bizottság a méhészet egyedüli támogatását jelentő méhészeti nemzeti programokra a közös agrárpolitika költségvetésének mindössze 3 ezrelékét költi, ami azt jelenti, hogy 36 millió euró jutott erre 2016-ban. Ez 2004-hez képest ugyan 4 millió eurós, vagyis 12 százalékos növekedés, de ebben az időszakban az európai méhállomány jóval nagyobb arányban, 47,8 százalékkal növekedett.

A jelentéstervezet készítői azt javasolják, hogy a nemzeti programokra a közös kasszából biztosított forrásokat is az állománynövekedéssel megegyező, 47,8 százalékos arányban emeljék a 2004-es szinthez képest. A támogatás így elérné az évi 47 millió eurót. Javasolják továbbá, hogy 2020 után egy új, méhcsaládszám szerinti közvetlen támogatást is indítsanak a méhészek számára.

Néhány országban adómentességet biztosítanak a hobbiméhészeknek, de szakmailag megmagyarázhatatlan módon a professzionális méhészeknek nem – áll a jelentéstervezetben. Ezért azt javasolják, hogy a méhészek minden tagállamban élvezzenek adómentességet, ezzel is honorálva tevékenységük mezőgazdasági és környezeti jelentőségét.

A javaslatok között szerepel a hamisított mézek elleni határozottabb fellépés, például az importmézeket is feldolgozó mézcsomagoló üzemek uniós élelmiszer-biztonsági felügyelet alá helyezésével, a mézek kaptárból való kikerülést követő azonosításának biztosításával, az uniós határokon tételes mézvizsgálatokkal, illetve a gyantaszűrt méz forgalomba hozatalának megtiltásával (a szűréssel ugyanis nemcsak a hamisításra utaló anyagokat, hanem a biológiailag értékes anyagokat is eltávolítják). A jelentéstervezet elfogadása esetén az EP szakbizottsága felkéri az Európai Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg a nagyarányú kínai mézimportot, és világítsa át a Kínából származó mézeket exportáló cégek működését.

A magyar méhészek szerint a jelentésben szereplő intézkedések megvalósulása kedvezően hatna az ágazatra. Magyarország az unióban méznagyhatalomnak számít, évi 22-25 ezer tonnás termelése – Spanyolország és Románia után – a harmadik legnagyobb az EU-ban. A hazai méztermés háromnegyede exportra megy, és az árakat is a külpiac határozza meg, ezért létkérdés az árakat letörő hamis, elsősorban Kínából érkező importmézek visszaszorítása – érvelnek a méhészek.

Csávázószer miatt tiltakoznak

Társadalmi egyeztetést és tegnapra tiltakozást is kezdeményezett Csuja László gödöllői méhész, mivel Magyarország derogációt kért és kapott Brüsszeltől arra, hogy több mint félmillió hektáron neonikotinoid-tartalmú csávázószerekkel kezelt magokat vethessenek. A tiltakozó méhész szerint ezzel félmillió hektár potenciális méhlegelőt is veszít az ország, mivel a szer legyengíti, illetve elpusztítja a méheket.