BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Minden egészségügyet érintő pályázatot kiírtak

Csaknem 164 milliárd forint forrás áll rendelkezésre az egészségügy fejlesztésére a 2014–2020-as uniós ciklusban – mondta Schanda Tamás, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára a Világgazdaságnak.

A konvergeciarégiók számára már az utolsó egészségügyet érintő pályázatot is meghirdették. Régiók tekintetében a Dél-Alföld volt a legaktívabb 77 pályázattal, a Dél-Dunántúlról 64, a nyugat-dunántúli régióból pedig a legkevesebb, 47 támogatási kérelem érkezett.

A Dél-Alföld régióból érkezett a legtöbb jelentkező a tenderekre
Forrás: MW

A 2014–2020-as uniós pénzügyi pályázati ciklusban az alapellátás fejlesztésére és a praxisközösségek népegészségügyi megelőző szolgáltatásainak fejlesztésére 7,1 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre, népegészségügyi helyi kapacitás fejlesztésére 6,26 milliárd forint jut – ebből a járási egészségfejlesztési irodák létrehozását, fejlesztését támogatják.

Az Emmi a programoktól azt várja, hogy hozzájárulnak az alapellátás prevenciós szerepének erősödéséhez.

Például az idei évtől induló országos, célzott vastagbél-szűrőprogram anyagi hátterét két uniós program biztosította, összesen 6,57 milliárd forint értékben. A szűrést háziorvosokon keresztül szervezik, akiknek több mint fele önként jelentkezett a vizsgálat végzésére. A szűrőprogramok kiterjesztése azért is fontos, mert Magyarországon a halálozások egynegyedét valamilyen daganatos betegség okozza, évente tízezer új vastagbél- és végbélrákos esetet fedeznek fel, és sajnos ötezren bele is halnak a betegségbe.

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjának (MÁESZ) eredményei azt tükrözik, hogy az elmúlt hét év alatt érdemben nem változott a háziorvosi, szakorvosi szűréseken megjelenők aránya.

Tavaly a programban vizsgált személyek 17,6 százaléka jelent meg háziorvosi szűrésen, míg ötéves gyakorisággal a lakosság csupán 21,1 százaléka. Szakorvoshoz ennél többen mentek, minden ötödik ember évente, 31 százalék pedig ötévente keres fel valamilyen szakorvost.

Emlőszűrésre is a nőknek kevesebb mint a fele jár, pedig évente több mint nyolcezer új emlőrákos betegről számol be az Országos Onkológiai Intézet adatbázisa. A legtöbb új rosszindulatú daganatos beteget tüdőrákkal, bőrrákkal, valamint vastag- és végbélrákkal diagnosztizálják. A legnagyobb ütemben 2007-hez képest a bőrrákos betegek száma nőtt. Míg 2007-ben évente tízezer új bőrrákost regisztráltak, 2014-ben már hatezerrel több betegről tudtak a bőrgyógyászok. A daganatos megbetegedések túlélési esélye hazánkban a méhnyakrákos betegek között a legkedvezőbb. A betegek ötéves túlélési esélye közel 90 százalékos. Ugyanez nem mondható el a gyomorrákosokról, mert az ő ötéves túlélési esélyük 30 százalék körül alakul. Hazánkban évente 4500 új prosztatarákos beteg is bekerül a rendszerbe, és évente 1500 férfi bele is hal a betegségbe.

Harc folyik a daganatos betegségek visszaszorításáért

Megújították a szűrővizsgálati rendszert, de egyelőre a kormány még várja az eredményeket – ezt Orbán Viktor miniszterelnök mondta a WHO múlt heti konferenciáján. Hangsúlyozta: Magyarországon harc folyik a daganatos megbetegedések magas száma ellen, mivel évente 33 ezren halnak meg valamilyen rosszindulatú daganatos betegség miatt, ez pedig az összes halálozási ok egynegyede.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.