Nemcsak a zöldenergia előállítása bővül

Nem tűnik túl látványosnak az, ahogyan az energiahordozó súlya megváltozik 2015 és 2035 között a globális energiaigények kielégítésében a BP (korábban British Petrol) előrejelzésében. Ennek két oka van: egyrészt, mert az új arányszámokban a termelés változásán túl megjelenik az összesített kereslet változásának hatása is, másrészt eleve más százalékos eltolódást jelent, ha egy eredetileg nagy, illetve kis súlyú termelési módot vizsgálunk.

A BP abból indul ki, hogy a világ elsődleges energiahordozó-felhasználása 2015 és 2035 között évente 1,3, összesen pedig 31 százalékkal bővül. Ezen időszakban a leginkább környezetszennyezőként számontartott szén éves felhasználása évi 0,2 százalékkal nő. Így azután hiba lenne annak örülni, hogy a szén részesedése 20 év alatt 29 százalékról 24 százalékra esik, hiszen e csökkenést az okozza, hogy más energiahordozók felhasználása a szénénél nagyobb arányban emelkedik. (Az örömünk azonban megmaradhat, ha közben piacképessé érik a károsanyag-kibocsátás nélküli, úgynevezett tisztaszén-technológia.)

Hasonlóan változik a kőolaj szerepe is a kereslet kielégítésében. Míg 2015-ben még 32 százalékos volt, 2035-ben „csak” 29 százalékos lesz, de addig a világ minden évben 0,7 százalékkal többet használ belőle, mint az előzőben.

Az előbbieknél kevésbé környezetkárosító földgáznál már egy irányba mozdul el a globális súly és az abszolút mennyiség. Az előbbi 24 százalékról 25 százalékra emelkedik, miközben várhatóan évi 1,6 százalékkal többre lesz belőle szükség. Az atomenergia szerepe 4 százalékról 5 százalékra emelkedik, ami évi 2,3 százalékos felhasználásnövekedés. Számottevő a vízenergia felhasználásának évi 1,8 százalékos növekedése is, de ez csak a 7 százalékos globális arány megtartására elég. Végül a legnagyobb, évi 7,1 százalékos ütemben a (vízenergia nélküli) megújulók felhasználása nő, így a 2015-ös 3 százalékról 10 százalékra emelkedik a zöldforrások aránya a világ teljes energiafelhasználásában.

Lényegében tehát minden elsődleges energiahordozóból többre támaszkodik a világ 2035-ben, mint 2015-ben. Legnagyobb ütemben, 291 százalékkal a megújuló alapú energiatermelés nő e 20 év alatt, amelyet 59 százalékkal az atomenergia követ, a sor végére pedig a szén kerül, 5 százalékkal. Mindezek eredményeként a világ 2015-ben még 33,5 milliárd tonnás nettó szén-dioxid-kibocsátását 2035-ben 37,5 milliárd tonnás követi, ami mögött évente 0,6 százalékos, összességében pedig 13 százalékos növekedés áll.

A BP előrejelzése egyes pontokban nagyon hasonlít más vállalatok, szervezetek jóslataihoz, más pontokban viszont feltűnően eltér azokétól. Ebben szerepe lehet annak, hogy ki hogyan vélekedik például a tisztaszén-technológia általánossá válásáról, a károsanyag-kibocsátási törekvések eredményességéről, illetve az egyes energiatermelési módok költségeiről, üzleti vonzerejéről.

A BP felsorolt adatai például nagyban hasonlítanak azokra, amelyeket a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) is kihozott, azzal a különbséggel, hogy az IEA kisebb keresletnövekedést és kisebb olajtermelést feltételez. Az USA energiaminisztériuma (EIA) viszont nagyobb (évi 1,4 százalékos) igényemelkedésből indul ki. Emellé feleakkora növekedést feltételez a megújuló szektorban, mint a BP és az IEA, minden más energiatermelési módnál viszont nagyobbat, a szénalapúnál például háromszorost. A szén ilyen mértékű előretörésére csak a Japán Energiagazdasági Intézet (IEEJ) számít, míg az (évi 1 százalékos keresletfelfutást prognosztizáló) ExxonMobil 2035-ben már nem számol ezzel az energiahordozóval.