Állami támogatásra van szükség az építőipar további növekedéséhez

Nem akar lemondani a 2018–2019-re várható, nagyjából 3000 milliárd forintnyi megrendelésállomány egyetlen forintjáról sem a magyar építőipar. Csakhogy az már most látszik, hogy a tavalyi, 18,8 százalékos mínusz után idén 25 százalékos teljesítménynövelésre is képesnek bizonyuló ágazat hatékonyságának javítása tovább már nem megy külső, vagyis állami segítség nélkül, különben a következő két évre várható megrendelések egyötödét a magyarországi cégek nem fogják tudni teljesíteni – nyilatkozta a Világgazdaságnak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke. Kifejtette: vissza nem térítendő állami támogatás birtokában már az ősszel be lehetne indítani olyan részképzéseket, amelyek akár hat hónap alatt enyhíthetnének a szakemberhiányon, miközben a közmunkánál és más ágazatokban jellemzőnél jobban fizető állást és részképzettséget adnának sokaknak.

Az alulgépesítés problémáján is csak állami beavatkozással, vissza nem térítendő pénzt hozó beruházási pályázatokkal lehet segíteni. A korábban vegetáló építőipari cégek, amikor lehetett volna, nem álltak sorba az ingyenpénzekért, hiszen nem volt mire beruházniuk, most meg nincs miből. Az ágazatban egy év alatt 25 százalékkal emelkedtek a személyi jellegű kifizetések, folyamatosan drágul az építőanyag – az egyik piacvezető téglagyártó a napokban jelentett be 16 százalékos áremelést –, ezért hiába nő a megrendelésállomány, az árbevétel-arányos jövedelmezőség nem szárnyal, átlagosan csak 4-5 százalék ma is. Talpon azok a cégek maradhatnak majd, amelyek nem négy-öt áttételes alvállalkozói körrel dolgoznak, hanem saját csapatot építenek, ezért várhatóan több, eddig hiányzó középméretű szakszerelőipari, tervezői és kivitelezői vállalkozás jöhet létre.

A legnagyobb megrendelő az állam, amely az idei 2200 milliárdról 3000 milliárdra hízó építőipari megrendelésállomány időbeli elosztásán is sokat alakíthat. Az 5 százalékos kedvezményes lakásáfáért hamarosan véghajrázó lakásépítők már javában lobbiznak az adókulcs 2019-en túli rögzítéséért, az ÉVOSZ meg – mint azt az év elején összeállított ágazati megoldási javaslataikban is rögzítették – a lakásfelújítások áfájának mérséklését kezdte szorgalmazni, miután az utóbbi tíz évben egymillió lakás felújítása maradt el, és tovább nő a restancia. Mindez a hazai lakásállomány jelentős értékvesztéséhez és tömegek tovább romló életminőségéhez vezet, ami újabb, ideiglenesen kedvezményes adóval segíthető lakáspolitikai program elindítását indokolja – véli Koji László. Az ÉVOSZ ma tartja ágazati konferenciáját Egerben, ahol a hamarosan induló panelprogram mellett egyéb aktuális kérdésekre is választ remélnek a kormányzat meghívott képviselőitől.

Pénz, pénz, pénz

Egy éve hiába hirdetünk, se betonszerelő, se vasszerelő, se zsaluzó ács, de más szakmunkás sem jelentkezik, akármennyit is fizetnénk – vázolja a helyzetet Nemes Gáborné, a szegedi Nemes-Plusz 2000 Építőipari Kft. ügyvezetője. A válság előtt 30-40 főt foglalkoztató szegedi betonszerelő cégnél jelenleg nyolcan dolgoznak. Az egyetemi végzettséget igénylő műszaki előkészítő bruttó 180 ezres (nettó 119 ezer forintos) bérét hiába toldják meg 28 ezer forint kedvezményesen adózó cafeteriával, összességében sincs harmada annak, amennyit külföldön megkereshet egy ilyen szakember. A bruttó 161 ezer forintért foglalkoztatott szakmunkásokkal ugyanez a helyzet. A bérfelzárkóztatáshoz további jelentős adó- és járulékcsökkentésre lenne szükség – véli a cégvezető.