Fűti az olajárat a kurd konfliktus

Megugrott az olaj árfolyama tegnap, miután iraki kormányerők bevonultak a kurd területen lévő Kirkuk városába. A Brent jegyzése délutánra közel 2 százalékot, az elmúlt tíz napban pedig 4 százalékot erősödött a kurd függetlenedési törekvések okozta feszültség miatt. A WTI árfolyama is emelkedik, másfél százalékos pluszban állt délután. Az amerikai hurrikánszezon miatt megmaradt a két benchmarktípus közti szokatlanul nagy, 6 dolláros különbség.

A függetlenségi népszavazás miatt már hetek óta nagy a feszültség a kurd autonóm régió és Bagdad között. A kormányerők vasárnap indítottak nagyszabású akciót, ennek során magukhoz ragadták a kirkuki repülőtér, valamint a North Oil Company fölötti irányítást a kurd regionális kormánytól (KRG).

A régió napi 200 ezer hordónyi olajat ad, ez a harmada a kurdok teljes kitermelésének. Az iraki kormányerők harc nélkül foglalták el a célpontokat, a kitermelés pedig zavartalanul folytatódik tovább – jelentette a Reuters a kormányra hivatkozva. Egy, a műveletekben részt vevő tiszt úgy fogalmazott:

A kurd vezetők, akiket a testvéreinknek tekintünk, beleegyeztek, hogy a gáz- és olajmezők kívül maradjanak a harcokon.

Az érintett mező elfoglalása azért is kiemelt feladat Iraknak, mert Recep Tayyip Erdogan török államfő korábban fenyegetőzött az innen induló egyetlen, a török Ceyhan városába vezető olajvezeték elzárásával a kurd függetlenség esetén. Irak a szaúdiak utáni legnagyobb termelő a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetében (OPEC), így a kurdisztáni kitermelés vagy a török export leállása óriási lyukat ütne a büdzséjén.

Az olaj árfolyam-emelkedésében az iraki konfliktus mellett az Egyesült Államok és Irán közt kiújuló ellentét is szerepet játszik. Múlt pénteken Donald Trump amerikai elnök nem írta alá a háromhavonta megújítandó iráni atommegállapodást. Szerinte a közel-keleti fél nem teljesíti a megállapodásban írtakat, és továbbra is atomfegyvert akar létrehozni, valamint támogatja a terrorizmust és a kormányerőket is a szír polgárháborúban. Ha nincs atomalku, akkor az Egyesült Államok újra szankciókkal sújthatja az OPEC szerint napi 3,8 millió hordó olajat kitermelő országot. Erről az amerikai kongresszus határozhat 60 napon belül, mivel Trump ezúttal rájuk bízta a döntést.