Zöldítés – nyomokban fehér foltokkal

E hónap végére készül el a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének (HuGBC) újlakás-piaci kutatása, amely elsőként vizsgálja, hogy a most épülő és tervezett lakóingatlanokban megjelennek-e és milyen arányban a környezettudatos építészeti megoldások – nyilatkozta a Világgazdaságnak Budai Henrietta, a HuGBC titkára. Az eredmények összesítése előtt is látható azonban, hogy trendfordulóról még egyáltalán nincs szó, szemléletváltást egyelőre csak a budapesti irodapiacon lehet látni. Az ott tevékenykedő fejlesztők A kategóriás házakat már kizárólag zöld minősítésekkel (BREEAM, LEED, DGNB) tanúsítva építenek. Üzleti megfontolásból is, mert a környezettudatos építészet értéknövelő hatású, egyre inkább a kiadhatóság feltételévé válik, és már régen nemcsak pozitív marketingüzenet, hanem ügyfélelvárás – írta a Dodge Data & Analytics korábbi felmérésében. A minősítő rendszerek között új színfolt a WELL, amely az épület használóinak közérzetét meghatározó tényezőket, például a levegő minőségét monitorozza, és egy közérzetjavító folyamatot ismer el, vagyis nemegyszer kiérdemelt, statikus értékjelző. A zöld minősítő rendszerek egyik kiskapuja, hogy a környezettudatosnak tervezett és akként reklámozott épületek nem mindegyike szerzi meg elkészülte után a kétségtelenül drága hivatalos minősítést.

A fenntartható és környezettudatos építészettel kapcsolatos tévhitek egyike, hogy annak értéke az épületek energiafogyasztásának mérséklésében rejlik – nyilatkozta el a HuGBC titkára. Az energiatakarékosság és energiahatékonyság csak az egyik pozitívum, bár éppen ez lehet az az ösvény, amelyen a vállalkozói lakásépítés is ebbe az irányba terelhető. A HuGBC-t is tömörítő világszervezet, a World Green Building Council kimutatása szerint ugyanis az extra ráfordítás jellemzően nem több, mint a költségek 12-13 százaléka, az ingatlan értéknövekedése viszont akár 25-30 százalék, miközben az olcsón üzemeltethető épület könnyebben értékesíthető.

Áprilisi adatok szerint Magyarországon jelenleg 111 minősített épület van, ennél csak Csehországban (169 épület) és Romániában (134) van több a régióban. A környezettudatos építészet területén a lakóházak mellett a középületek és a szállodák is nagy fehér foltot jelentenek, amelyek ugyan jelentős rezsivel dolgoznak, a környezettudatos megoldások széles tárházát mégsem adaptálják – Budai Henrietta tapasztalatai szerint. A fenntartható építészet két iránya rajzolódik ki trendként, nemcsak nálunk, hanem nemzetközi szinten is: egyik oldalon a smart vonalra ráállt, automatizálásra, elektronikára és sok gépészetre fókuszáló középületek, a másikon meg a természetes építőanyagokat favorizáló, saját célra bio- és ökoházakat építő magánbefektetők vannak, a két technológia – noha már lenne rá műszaki kivitelezői lehetőség – nem ötvöződik még.

Rögtön az első hazai aktívház-felújítás, egy 1970-ben épült pécsi lakóház átalakítása rangos nemzetközi díjat nyert Dániában. A napokban átadott Active House Award 2017 díjjal elismert felújítás példája talán felhívja a figyelmet, és lehet olyan meggyőző az aktív épületek előnyeit illetően, hogy saját szükségleten túli energia termelésére képes, azaz energiapozitív házakat építsenek.

A szemléletformálásnak mielőbb eredményre kell vezetnie, hiszen a 21. századi ember idejének 90 százalékát épületekben tölti, ahol a villamos energia 70 százalékát, a víz 12 százalékát használja fel, és a hulladék 65 százaléka is ott keletkezik – vázolja a helyzetet a World Green Building Council egyik felmérésére hivatkozva Budai Henrietta. A világ CO2-kibocsátásának 30 százalékáért felelős épületek környezettudatossá és fenntarthatóvá tételével óriási eredményeket lehetne elérni: a jelenlegi pazarló energiafelhasználást 50 százalékkal, a vízfogyasztást 40 százalékkal, a hulladékkibocsátást 70 százalékkal, a CO2-kibocsátást meg akár 39 százalékkal is csökkenteni lehetne.

A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete most új csoportok, például egyetemisták és vidéki szakemberek felé tervez nyitni egy eddiginél intenzívebb kommunikációs stratégia alapján. Ehhez azonban gyakorlati példákra, a környezettudatosan tervezett és üzemeltetett épületekkel együtt járó pénzügyi és piaci előnyök megtapasztalására is szükség van.

Díjazott aktívház

Egy 47 éve épült pécsi lakóházon elvégzett átalakítás és felújítás érdemelte ki az évente egyetlen épületnek megítélt Active House Award díjat Dániában. A munkálatok tervezője ifj. Kistelegdi István, az Energia Design Tervező és Kutatócsoport vezetője volt. Az épület az Active House minősítést is megkapta a díj mellé. A díjnyertes pécsi projekt érdekessége, hogy az Magyarország első aktívház-felújítása volt.