Mutatós teljesítményfokozók

Nem a legtöbb pénzből, hanem a leginkább személyre szabott, az ott dolgozók igényeit és a helyi munkavégzés sajátosságait a legnagyobb mértékben figyelembe véve megtervezett irodák szerepelnek a legsikeresebben Az év irodája versenyen. Az első alkalommal 2010-ben kiírt megmérettetést hajdan a pangó irodapiacot uraló pesszimista hangulat ellen hirdették meg a szervezők, akik azokat a vállalkozásokat keresték, amelyek már felfedezték a kellemes munkakörnyezet értékét. Mint Kalmár Zoltán, a versenyt meghirdető Iroda.hu alapítója elmondta: eleinte igazából a tervezők és a belsőépítészek számára volt fontos a verseny, mostanra azonban már a HR-esek is felfigyeltek rá, köszönhetően az előtérbe kerülő employer branding szemléletnek.

Németh Edit, az ELTE Gazdaságtudományi Intézetének egyetemi adjunktusa, európai ergonómus az employer branding (élő márkahordozó) fontosságát érzékeltetve leszögezi: ma már egy magára valamit is adó cég nem teheti meg, hogy ne foglalkozzon az irodai környezet témájával. Szembetűnő változás, hogy míg eleinte elsősorban a multinacionális cégek nevezték be új irodáikat az országos versenyre, újabban a kis és közepes vállalkozások körében is látványossá vált a munkaterek kialakítására fordított figyelem. Az ergonomikus irodabútorok terén mára eltűnt a nagy lemaradás, a munkaadók hajlandók többet költeni az egészséges bútorokra, ami még hiányzik, az a betanítás, hogy a megvásárolt széket például használni is tudják a dolgozók. Új keletű probléma a mobil munkavégzés, illetve a home office elterjedése révén a laptopok, pontosabban azok nem megfelelő használata, a jövőbeli trendekben ez a kérdés is hangsúlyosabb válaszokat igényel.

Az adott évben épült vagy felújított, illetve átalakított irodák növekvő száma a megmérettetésre is egyre több nevezést eredményez, ami azért is örvendetes, mert azt is jelzi, hogy nem kevesen vannak, akik büszkék az eredményre. Az irodapiacon a trendek változását az is jelzi, hogy az elmúlt években sorra új kategóriák – szám szerint tizenegy – születtek, a külön díjazott nagy- és kisvállalati, valamint a dizájniroda és a többi mellett a legújabb csoport a közösségi tereké. A korábbi coworking kategória kibővítéseként létrejött új kategóriában irodaházak lobbija, kávézók, delikátüzlet és persze közösségi irodaterek is neveztek már – az idei verseny jelentkezési határideje november utolsó napja –, amiből látszik, hogy a munkahely fogalma is kibővült, a közösségépítés, a közösségi alkalmak, a munkavégzést motiváló beszélgetések mind-mind a hatékonyság növelésének fontos szegmenseivé váltak. Az irodafejlesztés új iránya a dizájn mellett a szervezetfejlesztésként is felfogható döntések sorozata – mutat rá a belsőépítészet fontosságára az ergonómus. Az irodaberuházásoknál a kommunikációs útvonalak kialakítása például a cég belső folyamataira is hatással van.

A legjobb irodák azok, amelyeknek van gazdájuk, és van személyi felelősük az adott cégnél az átalakításokat meghatározó döntéseknél – vélekedik egybehangzóan Németh Edit és Kalmár Zoltán. Tapasztalataik azt mutatják, hogy a legszerethetőbb irodai környezet az ott dolgozók bevonásával, megkérdezésével, a cég gyakorlati működését ismerő csapat vezetésével alakulhat ki. Ez az élő márkahordozás lényege, hogy a munkavállalók a cég jó hírét keltsék, ami nem nehéz, ha jól érzik magukat a munkahelyükön. Egyes szektorokban ma már ugyanis a munkakörnyezet nívója az egyetlen, amit a HR-esek a versenyképes és átlag feletti fizetésen túl az állásinterjún be tudnak vetni a potenciális munkavállaló megnyerése érdekében.