Továbbra is alulfinanszírozott a magyar egészségügy
Az egészségügyi kiadások kétharmada származik állami forrásokból, míg az unióban ez az arány 80 százalék körüli. Az egészségügyi kiadásban vállalt állami részesedés 2005 és 2015 között négy százalékponttal 67 százalékra csökkent, ma a hatodik legalacsonyabb az EU-ban. Jelentős különbségek figyelhetők meg a különböző társadalmi-gazdasági csoportok egészségi állapotában, aminek oka a kockázati tényezőknek való nagyobb mértékű kitettségben, valamint az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben tapasztalható egyenlőtlenségekben keresendő.
Fotós: Földi Imre
A jelentés szerint Magyarországon az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés esélyegyenlőségét akadályozza a zsebből fizetett kiadások (közvetlen lakossági hozzájárulás) magas szintje, amely a közfinanszírozott ellátások önrészéből, a szolgáltatáscsomagon felüli ellátások díjából és a hálapénzből tevődik össze. Ezek Magyarországon az összes egészségügyi kiadás 29 százalékát teszik ki, a 15 százalékos uniós átlag csaknem kétszeresét. A jelentés szerint hazánkban a zsebből fizetett kiadások felét gyógyszerkészítményekre fordítják.
A jelentés külön kitér arra is, hogy Magyarországon az egészségügyi ellátás még mindig erősen kórházközpontú. Miközben az akut ellátáshoz tartozó kórházi ágyak száma 2000 óta 30 százalékkal csökkent, az összes kórházi ágy száma az uniós átlag felett van, 2015-ben 699 ágy jutott 100 ezer lakosra, szemben az 515 ágyas uniós átlaggal. A magyar betegek 2015-ben átlagosan 9,5 napot töltöttek kórházban, ez az egyik leghosszabb kezelési időszak az uniós országok között.
Az Európai Bizottság szerint Magyarországon az orvosok és az ápolók száma is elmarad az uniós átlagtól. Nálunk ezer lakosra 3,1 orvos jut, szemben a 3,6-es uniós átlaggal, ápolóból ezer lakosra 6,5 jut, miközben az EU-ban átlagban 8,4 ápoló dolgozik.
Nőtt a szegénység
A tanulmány szerint 2007 óta nőtt a jövedelmi egyenlőtlenség és a relatív szegénység – emeli ki a jelentés. – A magyarok 35 százaléka él anyagi nélkülözésben, ezen belül pedig 19 százalék súlyos nélkülözésben, szemben a 17 százalékos, illetve a 10 százalékos uniós átlaggal. | VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.