Év végén vesszük a legtöbb virslit

Emelkedik a magasabb hústartalmú, nem műbélbe töltött, drágább virslik iránti kereslet az év végi ünnepek előtt – közölte a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) társadalmi elnöke, hozzátéve azt is, hogy az éves virsli forgalomnak átlagosan 12-15 százalékát értékesítik decemberben az üzletek, de nagyobb a forgalma a szalámiknak és egyes füstölt húskészítményeknek is.

Éder Tamás kiemelte, hogy az idei egész évre vonatkozó forgalmi adatokkal ugyan még nem rendelkeznek, de az elmúlt években a húskészítmények fogyasztása stabilizálódott.

A húskészítmények között a a virsli kategória részesedése a legnagyobb, amelyet a párizsi és a száraz kolbász követ. A virslik esetében folyamatosan nő az előrecsomagolt termékek részesedése a csemegepultos virslikhez képest. Utóbbiak aránya ma már csak 20 százalék körül van – tette hozzá.

Az elnök azt is elmondta, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv húskészítményekre vonatkozó szabályzásának augusztusi szigorítása néhány termék esetében növelte a kötelező hústartalmat, emiatt pedig az önköltség és így a fogyasztói árak is emelkedtek. Több terméknél a fogyasztói árak növekedése lényegesen elmaradt az önköltség növekedésétől, ami a gyártók eredménytermelő képességét negatívan befolyásolta.

Egyes gyártók azonban nem változtattak a termékek összetételén, inkább átnevezték azokat, így néhány, korábban virslinek, szaláminak, párizsinak nevezett termék „rúd”, „pálcika”, „szelet” és egyéb fantázianeveken kerül a polcokra.

Minderre tekintettel az egyes termékkategóriákon belüli idei forgalmat nehéz összehasonlítani a megelőző évekkel – magyarázta.

Éder Tamás a húskészítmények importja kapcsán megemlítette, hogy a Hússzövetség a Európai Unión (EU) belüli szabad árumozgás miatt nem rendelkezik megbízható adatokkal a behozatalról. Az élelmiszerkönyv változása miatt azonban a magyar gyártók attól tartanak, hogy a szigorú szabályozásnak nem teljesen megfelelő, ám olcsóbb importtermékek kerülhetnek a boltokba olyan termékneveken, amely neveket a magyar gyártók ugyanolyan összetételű termékeikre nem használhatnak. Az import termékek esetében ugyanis a belföldön gyártott termékekhez képest nehezebb a jogszabályi előírásoknak való megfelelés ellenőrzése.

A Hússzövetség elnöke felhívta a figyelmet arra is, hogy virslinek csak az a húskészítmény nevezhető, amelynek hústartalma 51 százalék felett van, mechanikailag szeparált hústartalma pedig legfeljebb 10 százalék.