A statisztikai adatok szerint 2016-ban 11 ezer hektárral csökkent Magyarország termőföldterülete, amelyből az erdőterületek csökkenése 2091 hektár – áll a Földművelésügyi Minisztérium szakfőosztálya által készített miniszteri tájékoztatóban. A január 1-jei állapot szerint az ország erdősültsége 20,8 százalékos, a hazai erdőterület nagysága pedig majdnem 1,94 millió hektár. Ennek több mint 56 százaléka állami, valamivel több, mint 1 százaléka közösségi tulajdon, míg a magánerdők részaránya 42,8 százalék.
Nagyobb az elmozdulás az erdőgazdálkodás célja szerinti felosztásban: az úgynevezett védelmi – talaj-, település-, illetve természetvédelmi célú – erdők aránya tovább nőtt a gazdasági erdők rovására. Utóbbi – a vágásos erdő – összes területe több mint 11 800 hektárral bővült. A szaktárca beszámolója szerint elsősorban az állami tulajdonon gazdálkodók térnek át a vágásos üzemmódról a folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódra – az erdőtörvény előírásai által megszabott ütemben.
Az erdőterület 63,5 százalékát borítják őshonos fafajok. A fennmaradó területet idegenhonos vagy meghonosodott fajok, mint például az akác, a vörös tölgy és egyes fenyők, illetve klónozott fajták foglalják el. Utóbbiak között a nemes nyárt hozzák fel legjellemzőbb példaként a tárca szakértői. A fafajcsoportok közül a legnagyobb területet még mindig a tölgyek és a cser foglalják el, majd az akác következik. A fenyvesek és a nemes nyár aránya tovább csökkent a hazai nyár és az egyéb lombosok javára. Az akác szerepe meghatározó a magán-erdőgazdálkodásban: leginkább az erdőfelújítások során az egyik legkedveltebb faj – áll az összefoglalóban.
A tárca adatai szerint a húsz évnél fiatalabb állományok aránya egy év alatt 29,6-ről 29,2 százalékra csökkent, ami jól jelzi az erdőtelepítési kedv hanyatlását. A védett erdők vágáskorának emelése miatt kismértékben – 5,4-ről 5,6 százalékra – emelkedett a száz évnél idősebb állományok aránya.
Az ország élőfa-készlete ugyanakkor folyamatosan növekszik a 2004 elején mért adatokhoz képest. Az akkori 334,3 millió köbméter 2017. január 1-jéig 381,9 millió köbméterre nőtt, ami 14,2 százalékos gyarapodás. A fakitermelés 7738 ezer köbméter volt 2016-ban, ez gyakorlatilag azonos az egy évvel korábbival. Csökkent viszont az erdőtelepítés: az első kivitelnek nevezett folyamat – vagyis az erdősítés, fásítás első évi munkái a talaj-előkészítéstől a csemeteültetés, magvetés, sarjaztatás vagy dugványozás befejezéséig – csupán 158 hektáron történt meg, ami 50 százalékos visszaesés 2015-höz képest.
Több telepítési támogatás érkezik
A Miniszterelnökség növelte az erdőtelepítést támogató pályázati felhívásnál a támogatási összegek mértékét, ennek eredményeként több mint 650 millió forinttal emelkedett az első körben megítélt forrás – közölte
a tárca. A Vidékfejlesztési program keretében eddig 186 kérelmet részesítettek pozitív elbírálásban, így a nyertesek összesen 2,4 milliárd forintos támogatással végezhetnek erdőtelepítést, valamint a fenntartási időszakhoz tartozó erdészeti szakfeladatokat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.