Budapesten a leggyorsabb a lakáseladás

Még mindig a panellakások a lakáspiac gyorsasági rekorderei. Az Otthon Centrum adatai szerint országosan egy év alatt három nappal rövidült az értékesítés átlagos ideje ebben a kategóriában, azaz átlagosan 71 napra csökkent 2017-ben. Ez másfél héttel magasabb, mint két éve, de három nappal rövidebb, mint tavaly, amikor átlagosan 74 nap kellett egy panellakás értékesítéséhez.

Budapesten az értékesítéshez szükséges idő 2016 óta tovább nőtt két nappal, és tavaly már 66 nap kellett egy fővárosi panel értékesítéshez. Ez azonban még mindig a legrövidebb átlagos értékesítési idő a többi régióhoz képest. Kelet-Magyarországon átlag 72 nap, a Dunától nyugatra 77 nap, a fővárost övező Pest megyei városokban pedig 79 nap alatt keltek el a panellakások. Vidéken továbbra is egyre gyorsabban keltek el a panelek, az országos átlagban egy bő héttel, Pest megyében két-három nappal csökkent az átlagos eladási idő.

Hasonló tendencia volt megfigyelhető a téglalakásoknál is. Budapesten lassult a piac – tavaly 99 nap alatt keltek el, míg 2016-ban 80 nap alatt -, vidéken viszont csökkent az értékesítéshez szükséges átlagos idő. Jelenleg minden régióban nagyjából 100 napra van szükség átlagosan, hogy egy tégla építésű társasházi lakás új tulajdonosra találjon.

Egy családi ház értékesítéséhez közel kétszer több, átlag 190 nap szükséges. Amíg vidéken egy-két héttel csökkent, addig Budapesten és Pest megyében ugyanennyivel – 170 napról 177-re – nőtt az értékesítéshez szükséges idő tavaly óta.

A családi házak esetében, különösen vidéken, elképzelhető az értékesítési idő csökkenése, annak fővárosi értékhez való közeledése, de közel féléves értékesítési idővel kell továbbra is számolni ebben a szegmensben.

A panellakások esetében nincs különbség abban, hogy a lakás a fővárosban vagy vidéken található, azonban amíg a fővárosban különösen a III. kerületben találni sok ilyen példát, addig vidéken inkább csak a 100 ezer főnél nagyobb városokban.

Vidéki városokban általában a városközponthoz közelebbi, esetleg távolabbi, de villamos kapcsolattal rendelkező lakótelepek a legkeresettebbek. Tekintettel arra, hogy a lakások belső kialakítása itt a leghomogénebb a jól belőtt ár sokat számít a gyors értékesítésben.

A téglalakásoknál a gyorsan értékesített lakások legfőbb gócpontja a belváros. Jellemzően a kertre néző, belső udvari lakások könnyebben eladhatóak. Ebben a versenyben a lakás mérete is számít, Budapesten az egy héten belül eladott lakások középértéke mindössze 42 négyzetméter. Vidéken kissé más szempontok mentén lehet gyorsan értékesíteni egy lakást. Az, hogy egy lakás az utcára néz, kevésbé számít és jellemzően a megvásárolt lakások mérete nagyobb, középérték szerint 55 négyzetméter. A lokáció mellett ugyanakkor egyre fontosabb a lakás állapota is.

A tavaly értékesített téglalakások 2,2 százaléka forgott egy éven túl a piacon (Budapesten 2 százalék, vidéken 2,4 százaléka). A főváros esetében ez leggyakrabban két okra vezethető vissza, a rosszul belőtt árra, és az ingatlan méretére. Vannak, akik számára az értékesítés kevésbé sürgős és inkább kivárnak vagy mivel kötődnek saját ingatlanjukhoz, ezért nem látják reálisan annak piaci értékét. Mivel vidéken a legtöbb helyen a lakásállomány forgása kisebb, mint a fővárosban, ezért itt különösen fontos az ingatlan értékének helyes megítélése.

A típuson belüli ingatlanok mindössze 0,8 százalékát sikerül eladni egy héten belül, miközben az egy éven túli értékesítés aránya Budapesten is 11 százalék, vidéken 14, Pest megyében 15 százalék a tavalyi adatok alapján. Az egyediség mellett olyan szempontok teszik könnyen értékesíthetővé az ingatlant, mint a csendes utca és környék, kis méret – az egy héten belül értékesített lakások közepes értéke 85 négyzetméter és nem utolsó sorban a helyesen megítélt ár. Ezzel szemben a nagy méret és az ingatlanpiaci szempontból kevésbe pörgős piac miatt könnyen elhúzódhat az értékesítés. Ezt jelzi, hogy a fővárosban nagyobb arányban akadt a külső pesti kerületekben elhúzódó értékesítés, akárcsak Cegléd környékén Pest megyében.