Több munkáltatót is kiszolgálnak majd a munkavállalók

A digitális világ megérkezett Magyarországra, és ebben nem kis szerepe volt a Magyar Telekomnak, amelynek 4G hálózata egy nemzetközi felmérés szerint a világ 160 operátora közül az ötödik helyen áll – mondta egy sajtóbeszélgetésen Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója. A távközlési társaság tehát kivette a részét a digitális világ – szoftver, hardver – alapjainak megteremtésében, aminek eredményeként ma már Magyarországon az emberek 2,5 órát töltenek internetezéssel, sőt,

a 16-74 éves korosztály több mint 80 százaléka használ közösségi alkalmazást, és ezzel Magyarország az első helyen áll a világon.

Már az is ismert, hogy a magyar lakosság 42 százaléka vásárol online, és az ICT-szektor 6 százalékkal járul hozzá a nemzeti össztermékhez. A digitalizáció hatása tehát már most tetten érhető az élet számos területén, arra pedig a Telekom megbízásából a Kantar Hoffmann által készített felmérés kereste a választ, hogy az informatikai megoldások további terjedése milyen hatással lesz a társadalomra, a kulturális jelenségekre.

Kulturális hatás

A hatás már e téren is megfigyelhető, például új jelenségekkel találkozhatunk a nyelv, a grammatika, az írás terén: a közösségi médiában a klassz szót már teljesen felváltotta a „lol”, és szinte törvényszerűvé vált a „nemecsekezés”, vagyis a kisbetűs írásmód, és új rövidítések is megjelentek – sorolta Hegedűs László, a Kantar Hoffmann ügyfélkapcsolati igazgatója.

De a digitális világ rányomta bélyegét a divatra, a média fogyasztásra, a vásárlásra, a tanulás-tanításra, a viselkedésünkre és az erkölcsre is.

Generációs szakadék

A digitális világhoz, illetve annak vívmányaihoz azonban teljesen másként viszonyul az X és a Z generáció. Előbbi számára a digitális világ egy alternatív világ a valós mellett – mondta Tolnai Gábor, a Kantar Hoffmann ügyfélkapcsolati igazgatója. Az idősebbek, például az 1980 előtt születettek (X generáció) ugyan használják a digitális világ teremtette lehetőségeket, de nagyon bizonytalanok ennek során. Ez a generáció értékkülönbséget lát a digitális és a való világ között, és szerintük ez utóbbi az igazi.

A Z generáció számára viszont csak egy világ létezik, vagyis nincs külön digitális és való, az ide tartozóknak inkább digitális és offline pillanati vannak. Mindeközben azonban erre a Z korosztályra nem jellemző az elidegenedés, hisz a virtuális közösségek nagyon gyorsan kialakulnak – tette hozzá Tolnai Gábor.

Munkavégzés a digitális világban

Hegedűs László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a digitalizációhoz való alkalmazkodás folyamatos, nincs megállás. Ha megállunk, lemaradunk, leszakadunk. A technológia váltás ugyanis gyorsabb, mint a generáció váltás.

Mindenkinek fel kell készülnie arra, hogy teljesen új készségeket, új szakmát tanuljon – virtuális csatornán – és új foglalkozást keressen. A tudás birtoklása nem kötődik majd intézményes, kodifikált képzéshez, és egyre inkább teret hódít az online edukáció.

A digitális világban teljesen máshogy néz majd ki a munkaszervezés is: egy-egy munkavállaló több helyen fog majd elhelyezkedni, és több munkaadót is kiszolgálhat majd, és bizonyos időszakonként szakmákat fogunk váltani.

Minden bizonnyal jelentős teret nyer majd a robot technológia, de a Kantar Hoffmann szakemberei szerint ebben az új világban sem tűnik el a személyes kontaktus, és bizonyos mai értékek átértékelődnek, újabbak jelennek meg. Például felértékelődnek a mikroközösségek, amelyek megszervezése a digitális térbe kerül. Tehát

új kulturális jelenségekkel találjuk szembe magunkat a digitalizálódó világunkban.