Kész a digitális átállásra a magyar mezőgazdaság

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) keddi közleménye szerint Feldman Zsolt kifejtette, hogy a világ lakosságának egyre nagyobb mennyiségű és javuló minőségű élelmiszerre van szüksége. Az élelmiszertermelő ágazatok azonban kettős szorításban szembesülnek ezzel a kihívással, mert míg keresleti oldalon a népességnövekedés, az urbanizáció és a növekvő életszínvonal jelent kihívást, addig kínálati oldalon az éghajlatváltozás, a természeti erőforrások szűkülése és a környezetterhelés.

Kiemelte, Magyarország számára a mérsékelt klíma, a kiváló termőföld és a mezőgazdaság számára rendelkezésre álló vízvagyon évszázadok óta biztosítja, hogy megfelelő technológiával és tudással ne csak a magyar lakosságot lássa el kiváló minőségű és biztonságos élelmiszerrel, hanem jelentős mennyiségű mezőgazdasági terméket, élelmiszert exportálhasson más országok fogyasztói számára is.

Rámutatott, hogy a magyar élelmiszergazdaságban a mostaninál 60 százalékkal nagyobb termelési potenciál van, napjainkban a hatékonyság növelésének egyre fontosabb eszközei a digitális technológiák, ezen belül a precíziós gazdálkodás alkalmazása.

Feldman Zsolt szerint a precíziós gazdálkodás egyre inkább megkerülhetetlenné válik Magyarországon is, a takarékosabb inputanyag-felhasználás, a jobb minőségű információk vagy egyszerűen az ezek alapján hozott jobb döntések széles körű elterjedtsége pedig több tíz milliárd forinttal emelheti meg az ágazat kibocsátási értékét.

Mint fogalmazott a magyar agrárium munkaerőhiánnyal küzd, és ebben megoldás lehet a növekvő gépesítés és a digitális megoldások elterjedése.

Szerinte ez nem jelenti azt, hogy csökkenne az ember szerepe a gazdálkodásban, sőt, a digitalizáció átalakítja a munkaerő-keresletet, elsősorban magasan képzett, a termelésben közvetlenül résztvevő munkaerő iránt növeli az igényt.

Megjegyezte, hogy a kormány kiemelt célja a digitalizáció elősegítése, amelynek irányait és fontosabb eszközeit a Digitális Agrár Stratégia tartalmazza majd.