Lassan be lehet zárni az INA finomítóit

A Mol szerdai 1,1 százalékos árfolyamveszteségében szerepet játszhatott, hogy aznap közölte az Európai Unió Bírósága, hogy egy nemzeti hatóság nem tagadhatja meg az európai elfogatóparancs végrehajtását. A horvát sajtó úgy tálalta a hírt, hogy Magyarországnak ki kell adnia Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját Horvátországnak. A zágrábi per jövőre elévülhet, ha ítélet születik, akkor két évvel lehet hosszabb az eljárás.

Drazen Bosnjakovic horvát igazságügy-miniszter tegnap a kiadatásra vonatkozó uniós bírósági döntés tiszteletben tartására szólította fel Magyarországot. Szavai szerint, ahogy az idő múlik, úgy lesznek aktívabbak az ügyben.

Az INA kapcsán kirobbant horvát–magyar vita miatt Horvátországban és a genfi válasz­tott bíróságon is zajlott per. Utóbbi ítélete kimondta, hogy nem bizonyítható a korrupció. A mostani fejlemény ellenére a magyar politika vélhetően kiáll majd Hernádi Zsolt mellett, és nem adják ki Zágrábnak. Még kérdéses, hogy milyen jogi megoldással tudják majd ezt alátámasztani

– mondta a Világgazdaságnak Pletser Tamás, az Erste olajipari elemzője, aki szerint az egész vita alapja nem túl reális.

„A horvátok szerint korrupció történt az INA eladásakor, de ez azért sem valószínű, mert egyszerűen nem lett volna rá szükség. Nagyon nehéz helyzetben volt 2009-ben a horvát olajcég. Ha a Mol nem veszi meg, akkor vélhetően csődközeli helyzet is kialakulhatott volna. Egyébként sem egyetlen horvát kormány adta el a Molnak a részesedést, hanem több tételben több kormányzat” – tette hozzá a szakértő.

Szerinte az INA szempontjából az lenne a legjobb megoldás, ha annak ellenére kiegyezne a két fél, hogy Horvátországban belpolitikai témává vált az INA tulajdonlása. A horvát kormány áprilisban kijelölte azt a konzorciumot, amely befektetési tanácsokat ad neki az INA-ban lévő Mol-részesedés visszavásárlásában. Zágráb a Morgan Stanley-t, az Intesa Sanpaolo csoportot és annak helyi leánybankját, a Privredna Banka Zagrebet (PBZ) bízta meg a feladattal. Várakozások szerint a horvát kormány szeptemberre kaphatja meg az első javaslatokat a konzorciumtól.

Az biztos, hogy ez a helyzet egyik szereplőnek sem ideális. Horvátországnak várhatóan nem lesz pénze a részvénycsomagra, a megoldás vagy a Mol és Zágráb közötti viszony rendezése lenne, vagy az, ha egy harmadik fél, például egy orosz társaság venné meg az INA-t. Utóbbi megoldás a Molnak sem ideális, de a horvát félnek sem. Egy esetleges vitában az oroszok ellen – eleve a gázszállítások miatt – Zágráb nem tudna úgy fellépni, mint a Mollal szemben. A rijekai finomítót pedig minél előbb fejleszteni kellene, mert a magas kéntartalmú fűtőolajra a hajózási üzemanyagokra vonatkozó szabályozás változása miatt 2020 után nem lesz kereslet Európában, csak Ázsiában tudják majd eladni, ráadásul veszteséggel. Ha a következő években nem fejlesztenek, akkor 2020 és 2025 között be is zárhatják a finomítót

– fűzte hozzá Pletser Tamás, aki szerint a késleltetett kokszoló 400-500 millió dollárba kerülne, de a Mol a vita egyértelmű rendezéséig nyilvánvalóan nem vág bele egy ilyen fejlesztésbe. Az elemző szerint a beruházásnak már két-három éve meg kellett volna kezdődnie, hogy 2020-ra versenyképes legyen a rijekai finomító. „A mostani patthelyzet kimenetele az is lehet, hogy teljesen elértéktelenedik a komplexum. Ennek a környező országok, így például Szerbia és Magyarország örülhetne, hiszen új piac nyílna meg a jól működtetett finomítók számára. A másik horvát finomító, a sziszeki már régóta veszteséges” – tette hozzá Pletser Tamás.

A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja