Élesedik a verseny a cégek között

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint augusztusban 89 562 betöltetlen állás volt Magyarországon, egy hónappal korábban pedig 107 ezer felett volt az üres álláshelyek száma. A vizsgált időszakban a legtöbb üres álláshelyet a feldolgozóiparban és az építőiparban regisztrálták, de nagy hiány volt a vendéglátás vagy éppen az informatika területén is. A friss statisztikából az is kiderül, hogy a gazdaság növekedésével párhuzamosan egyre több munkavállalóra van szükségük a cégeknek, azonban a megnövekedett igényeket a magyar munkaerőpiac nem elégíti ki.

Ennek megértéséhez többfajta magyarázat is létezik.

Bondici Balázs, az IseeQ munkaerő-közvetítő és fejvadászcég társalapítója, ügyvezetője szerint Magyarországon kiélezett verseny van a cégek között, hogy a legmegfelelőbb munkatársat megtalálják. Ez azért is van, mert hazánkat egyre több vállalat választja regionális vagy fejlesztési központjának, mivel a magyar szakemberek tudása, bérigénye, munkakultúrája jobban megfelel egy multinacionális cég elvárásának, mint amit más országok olcsóbb, de felkészületlenebb munkaereje kínálni tudna. A szakember a Világgazdaságnak elmondta, hogy az informatika vagy éppen a kutatás-fejlesztés területén nem is a szaktudás hiányával magyarázható a betöltetlen munkahelyek száma, hanem éppen azzal, hogy a munkakeresőknek megvan az a lehetőségük, hogy csak a legjobb ajánlatot fogadják el.

Több olyan jelöltet is ismerünk, aki elégedett a munkahelyével, de bizonyos időközönként megnézi, hogy milyen lehetőségei vannak a piacon

– árulta el a fejvadászcég ügyvezetője. Azt is hozzátette, hogy egy pozíció betöltéséhez ugyan elengedhetetlen egy jó juttatási csomag (alapbér, béren kívüli juttatások, bónuszok), ám bizonyos területeken csak ezzel nem lehet már megtalálni a megfelelő jelöltet.

Egymásra licitálnak a cégek, egyre tornásszák fel a béreket, és úgy tűnik, hogy ennek a fizetéslufinak a kidurranására bizonytalan ideig még várni kell – tudtuk meg Püski Tamástól, az IseeQ operatív vezetőjétől, aki az IT-s munkaerő (fejlesztők, tesztelők) kiválasztásával is foglalkozik. Szerinte az informatika területén a kiemelkedő juttatási csomagokra és a még extrémebb munkavállalói elvárásokra is számos példát lehet találni. Volt olyan esetük, hogy a pályázó maximum napi húsz perc ingázást volt hajlandó elvállalni egy pozícióért cserében.

Az ingerküszöböt egyre feljebb kell tornászni: a Las Vegas-i csapatépítőtől a munkáltató által tetemes összeggel szponzorált szórakozásokig bezárólag szinte bármi szóba jöhet

– sorolta azokat a lehetőségeket, amelyekkel a cégek igyekeznek a legjobb fejlesztőket megtalálni. „Ezek a vállalatok már tapasztaltak, és igyekeznek flexibilisek lenni, ha például a munkakörnyezet vagy a törzsidő kialakításáról van szó” – tette hozzá.

Püski Tamás szerint az IT-s piac több szempontból is különbözik más területektől. Tapasztalt informatikai szakemberekből továbbra is kevés van, jelentős részük itthon vagy külföldön már elhelyezkedett, és a családtervezés miatt már más életstratégia szerint döntenek, mint az egyetemről frissen kikerültek. A pályakezdőknél azonban nemcsak a diplomázottak között válogathatnak a cégek, hanem az elmúlt években egyre népszerűbb kurzusokat, képzéseket (Green Fox, xLabs) elvégzőket is megkeresik, sőt bizonyos továbbképzéseket a cégek előre meg is finanszíroznak a kiszemelt jelölteknek.

Kialakulóban van egy „kékgalléros fejlesztői réteg” is, akik közül sokan az informatikától teljesen eltérő területről érkeznek, majd a pár hónapos képzés után, egy alacsonyabb szintű programozási nyelv birtokában már dolgozhatnak is bizonyos cégeknél.

Ez a fajta tudás pedig jó alapot képezhet ahhoz, hogy belátható időn belül szinteket lépve egyre jobb megélhetést biztosítsanak maguknak

– tette hozzá a fejvadászcég specialistája. Megfigyelhető trendként elmondta: ahogy évekkel ezelőtt a biztos megélhetés reményében az orvosi vagy a jogi kart képzelték el a legtöbben maguknak, most kiugrási lehetőségként az IT-s tudás megszerzése lett az új prioritás, hiszen a digitalizáció korában szinte nincs olyan munkalehetőség, ahol ne lehetne ezt a fajta képességet kamatoztatni.

Bondici Balázs szerint az elvándorlás állandó velejárója lesz a munkaerőpiacnak, azonban véleménye szerint az Y generáció tagjai elsősorban tapasztalatszerzés céljából mennek el pár évig külföldre dolgozni.

Ez a fajta tendencia jó lehet Magyarországnak is. Igaz, a betöltetlen pozíciók ezzel is magyarázhatók, de a nemzetközi tudás hazahozatala mindenféleképpen javítja a hazai munkaerőpiacot. Azt is hozzátette, hogy az alacsonyabban képzett munkaerő esetében az elvándorlás mindig is erősebb volt, mivel például egy sofőr vagy egy vendéglátóiparban dolgozó nagyobb fizetéseket kaphat külföldön, és ennél a munkavállalói körnél elsősorban a nettó árbevétel a prioritás.

A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja