A GDP 15-20 százalékát adja az agrár- és élelmiszeripar, vagyis az agrobiznisz – mondta Hollósi Dávid, a Takarék Agrár Igazgatóság vezetője a Világgazdaság Magyar vállalatok, családi vállalatok konferenciáján. Az európai szántóföldek 2,7 százaléka található nálunk, de a kukorica, az olajos növények termesztésében vagy a vízi szárnyasok tenyésztésében piacvezetők vagyunk.
Hangsúlyozta, tapasztalatok alapján egy vállalkozás életében az alapítás utáni első fázis a túlélési időszaka, azaz vagy alig tud részesedést szerezni a piacon vagy erős expanziót produkál.
Az úgynevezett második fázisnak az első körös stabilizálódási időszakot nevezte az igazgató, utalva arra, hogy tartósan a fedezeti pont alatt nem lehet termelni, például a mezőgazdaságban nem lehet a világpiaci árak alatt termelni. A harmadik fázis a dimenzióváltás időszaka, ami általában mennyiségi változást jelent; például 10 ügyfél helyett már száz lesz vagy az ezer sertésből álló telep 4 ezerre bővül.
Hollósi úgy véli,
ha a bővítési folyamat rendben alakul, akkor jön a belső motiváció; a negyedik szakaszban a vállalkozás új vertikumot akar, például feldolgozza a termesztett növényt vagy a tenyésztett állatot.
Az is elképzelhető, hogy teljesen más tevékenységbe is belevág. Ha dimenzióváltást követően tartósan a fedezeti pont alatt marad a termelés volumene, akkor a tulajdonos nemritkán leépíti a vállalkozását. Az ötödik fázis az úgynevezett második körös stabilizálódás szakasza, a hatodik fázisban a dimenzióváltás és a bővítés ismétlődik. Az igazgató megjegyezte:
a családi vállalkozások általában nem kívánnak kilépni az eredeti tevékenységi körükből.
Ha a generációváltás vagy tőkebevonás sikeres, akkor a cégek nem egyszer külföldi befektetőt vonnak be, hogy az exportpiacra léphessenek ki, ám ha stagnálnak a termelési mutatók, az nem jelent kedvező jövőképet. Van olyan forgatókönyv is, hogy a családi vállalkozások éppen megélnek a tevékenységükből, ám ha minden döntés bejön, és képesek a folyamatos megújulásra, beruházásra, akkor tartósan értékes vállalkozássá érnek.
A szakember jelezte, ez menedzsmenti igényességet is jelent, azaz a cég szervezetét fel kell tudni építeni.
A témához kapcsolódó panelbeszélgetésen Bogisich Ferenc, a győri Qualitative Production Gépipari és Kereskedelmi Zrt. QP Zrt tulajdonos-vezérigazgatója kifejtette, az autó-és járműiparban gyors változások történnek, erre jókor, gyorsan kell reagálni, a finanszírozó bank ebben tud segíteni, a piacképes válasz sokat számít. Szerinte a szervezetfejlesztés nagyon fontos, a menedzsment felépítése egy cégnél 6-8 évet vesz igénybe. A szervezetfejlesztés, a technológia bővítése, a kedvező nemzetközi gazdasági háttér banki támogatással párosulva lehetőséget ad, hogy nagyobbá nőjön egy cég.
A szervezetfejlesztés a kulcsa a generációváltásnak is.
Bölcskei György, a NagyKálló-TÉSZ Kft. ügyvezetője azt mondta: 700 ezer darab almafát gondoznak, 7 milliárdos fejlesztést szeretnének, bank nélkül ez nem lehetséges, régóta együtt dolgoznak a Takarékcsoporttal. Lengyelországot említette példaként, ott már akkorát képesek fejlődni az agrár családi vállalkozások, hogy világpiaci szereplőkké válnak, szerinte a cége is jó minőségű termékeket képes előállítani, a menedzsment is megvan, de pénz kell a beruházásokhoz, a piacszerzéshez.
Pongrácz István, a 800 hektáron gazdálkodó, vetőmaggal, de húsmarhával is foglalkozó PAM-Farm Kft. ügyvezető igazgató úgy vélte: a családi vállalkozások megerősítéséhez pénz, pénz és pénz kell; itthon a második világháborút követő 45 év törést okozott, ilyen gondja Nyugat-Európának nem volt, ám ennek dacára vannak kiteljesedő magánvállalkozások Magyarországon is.
Hollósi Dávid elmondta, a bankoknak alkalmazkodniuk kell a finanszírozásban a mezőgazdaság sajátos termelési folyamataihoz.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a generációváltásra a gyermekeket kötelezni nem szabad, ennek önkéntesnek kell lenni. A családi cég kárát látja, ha a kettős irányítás áll fenn a generációváltás után is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.