Beruházási kényszer van Magyarországon

Tavaly még 1000 milliárd forinttal több vállalati betét volt a bankoknál, mint hitel, de ez idén áprilisra 500 milliárd forintra csökkent – mondta Szerdahelyi Róbert, az Erste Bank kkv üzletágvezetője a Világgazdaság „Új távlatok – a szükséges források megteremtése” című konferenciájának panelbeszélgetésén. Kiemelte, arra számítanak, hogy a vállalati hitel/betét arány jövőre meg fog fordulni, azaz 2020-ra a cégek hitelállománya meg fogja haladni a betétállományukat.

Győr Tamás, a CIB Bank kkv üzletágának igazgatója árnyalta a képet: elmondta, hogy

a kkv-knál több a betét, mint a hitel, de a nagyobb vállalatoknál ez már nem feltétlenül igaz.

Ugyanis a nagyobb cégek mindössze 5-10 százalékánál magasabb a betétállomány a hitelállománynál, míg a kkv-knál ez az arány 60 százalék körüli.

„A hitelképes cégek szinte 100 százalékban megkapják az igényelt hitelt” – mondta Győr Tamás. Szerinte már a kockázatosabb vállalkozások felé is kezd elmozdulni a bankszektor – a megfelelő kockázatvállalások mellett.

Ahhoz, hogy a növekedési ütemet tartani tudjuk, úgy véli, hogy a magyar gazdaság beruházási kényszerben van.

A versenyképesség megtartása érdekében beruházásokra lesz szükség

– hangsúlyozta a CIB igazgatója. Elmondta, hogy mivel 250 ezer betöltetlen álláshely van Magyarországon, csak úgy lehet hosszú távon megőrözni a versenyképességet, hogy a cégek automatizációba, digitalizációba fektetnek – ehhez persze finanszírozásra is szükség lesz.

Szerdahelyi Róbert ehhez hozzátette, a piacon jól látható, hogy több olyan ágazat is van, ahol beruházási kényszer van. A gépipart, az autóipari beszállítókat emelte ki. Szerinte ha eljönne egy válság, vagy egy válság előszele, akkor a nagyobb cégek akár le is cserélhetik azokat a beszállítóikat, amelyek nem tudnak hatékonyan működni.

Az Erste Bank üzletágvezetője beszélt a generációváltással együtt járó finanszírozási lehetőségekről is. Szerinte ez különösen az agráriumot érintheti a közeljövőben, ugyanis ebben az ágazatban több 65 év feletti cégtulajdonos is tevékenykedik. „Ez az ágazat abszolút kényszerpályán van, kérdés, hogy ezt a bankszektor hogyan tudja majd kezelni” – mondta Szerdahelyi Róbert, aki szerint

a stafétaváltás akár a beruházásokat is felpörgetheti.

Elmondta azt is, hogy felelős cégvezetőként azt is tudni kell kezelni, hogy csak azért, mert vannak uniós források egy adott beruházásra, nem feltétlenül kell abba belevágni. Ha nem szükséges a fejlesztés, a kapkodás nem megoldás – hívta fel a figyelmet az üzletágvezető.

A Világgazdaság konferenciájának panelbeszélgetésén Kovács József, a Silver Tojás ügyvezetője és Tóth Sándor, a Pikopack nevű fém és csomagolóanyag gyártó vezérigazgatója elmondta, annak érdekében, hogy cégük új piacokat szerezhessen, illetve fejleszthessék a vállalkozásukat, mindegyiküknek banki hitelt kellett felvenniük. „Nyilván akkor mentünk el az egyik pénzintézethez, amikor már volt mit felmutatni” – mondta Tóth Sándor. Hozzátette, a vállalkozása több mint negyedévszázada működik, azonban a privatizálás miatt már nem termelik meg naponta azt a több millió fémkupakot, amely korábban jellemző volt, hiszen a nagy cégek a saját beszállítóikat is magukkal hozták. Tóth Sándor elmondta, hogy a vállalkozásához szükséges kölcsönt attól a banktól igényelte, ahol ő maga is tartotta a pénzét. A családi vállalkozásához szükséges forgóeszköz hiteligénylése után a fejlesztésekhez is az évek alatt igényelt kölcsönöket, amelyek hosszútávon biztosították a cég működését.