Kevesebbet kellett fűtenie az országnak

Csak alig 2 ezrelékkel, de nőtt a magyarországi távfűtésdíj-fizetők száma 2018-ban. A csaknem 680 ezer ügyfél döntő hányada lakossági vevő volt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) éves összefoglalója szerint. A távfűtött lakások aránya az észak-dunántúli régióban volt a legmagasabb, 27,37 százalék, és a Dél-Alföldön a legalacsonyabb, 10,72 százalék. Ezek az arányok egyébként az évek során nagyjából stabilak, csak egy-egy új fűtőmű üzembe helyezése, vagy egy régi leállítása változtat rajtuk érdemben. A vizsgált évben a hazai lakásállomány 15,57 százaléka volt távfűtéses. (Ennél nagyobb, 45,38 százalékos arányt képviselnek a központi fűtéses lakások, amelyeknek nagyjából a felét fűtik gázzal, a másik felét egyéb energiahordozóval.)

Nem lakossági díjfizetőből 19 767 volt 2018-ban, vagyis kicsit kevesebb, mint 2017-ben.

Az érintett épületeket körülbelül 220 távhőrendszer látta el.

A szolgáltatók által eladott, és részben saját termelésből származó hő 33,97 petajoule-nyi 2018-as mennyisége jócskán elmaradt az előző évi, mintegy 37 petajoule-tól.

Az okok közül a hivatal az enyhe téli időt emelte ki, de lehetett némi szerepe a takarékoskodásnak és a további épületszigeteléseknek is.

A hőigények kielégítésében évről évre nő, de még így is csak körülbelül egynyolcadnyi arányú a gázmotorok szerepe. Az elmúlt években szintén nagyobb lett, de 2018-ban éppen esett a hő mellett áramot is adó, úgynevezett kapcsolt energiatermelés mennyisége. Esett a kazánok, a geotermikus berendezések és az egyéb, közvetlen hőtermelő technológiák által leadott hő mennyisége is.

A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja!