Tavasztól változások lépnek életbe az építésügyi rendszerben

A jegyzők helyett a kormányhivatalok látják el 2020. március 1-től az elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat. A változás miatt az építési vagy használatbavételi engedélyezési eljárásokat nem az önkormányzatok, hanem a kormányhivatalok folytatják le. Változnak a jogorvoslati lehetőségek is: az építésügyi és az építésfelügyeleti eljárásokban fellebbezésre nem lesz lehetőség. Ha a döntés ellen kifogást emelne valaki, közigazgatási peres eljárást kell indítania.

Jelenleg az építésügyi hatósági rendszerben az általános elsőfokú hatósági feladatokat a jegyzők, illetve a nevükben eljáró építéshatósági osztályok látják el. A megyei vagy a fővárosi kormányhivatalok másodfokú hatóságként működnek.

2020. március 1-től ez a rendszer megváltozik: a jegyzők építésügyi hatásköre megszűnik, az e körbe tartozó feladatokat a kormányhivatalok fogják ellátni.

Ezzel párhuzamosan a kormányhivatalok másodfokú hatósági szerepe megszűnik. A jogalkotó indokolása szerint az „átalakítás célja a hatósági szervezetrendszer egyszerűsítése, az adminisztratív terhek csökkentése, a hatásköri átfedések, ütközések kiküszöbölése”.

Azokat az elsőfokú építésügyi hatósági eljárásokat, amelyekben a jegyzők 2020. február végéig nem hoznak döntést, már a kormányhivatalok fogják befejezni. A 2020. március 1. előtt már megindított eljárásokat és a vonatkozó határidőket a kormányhivatal részére történő átadás nem érinti.

Az építésügyi és építésfelügyeleti eljárásokban a jogorvoslati lehetőségek is változnak 2020. márciusától.

Megszűnik a fellebbezés, mint jogintézmény, az elsőfokú határozat ellen egy közigazgatási perben egyenesen az eljáró bírósághoz lehet fordulni. Az eddigi rendszert tehát egyfokú hatósági eljárási modell váltja fel.

Az egyszerűsítés fő indoka az, hogy jelenleg az elsőfokú hatósági döntések elleni fellebbezések aránya meglehetősen alacsony. Ezzel szemben a másodfokú eljárásokban született döntések ellen arányaiban lényegesen több közigazgatási pert indítottak. A jogalkotó deklarált célja, hogy a hatósági eljárás megindulása és a meghozott jogerős bírósági döntés között a lehető legrövidebb időtartam teljen el. A jogszabály indokolása szerint az új modell kialakításával elérhető ez a cél, anélkül, hogy az eljárásban szereplők jogorvoslathoz való joga sérülne.

A folyamatban lévő és a 2020. március 1. napját megelőzően indult eljárásokban a fellebbezés még lehetséges, azonban az

ezt követően indított építéshatósági ügyekben hozott határozatokkal szemben már kizárólag közigazgatási perben, közvetlenül az illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz lehet majd fordulni.

Nem árt azonban tisztában lenni azzal, hogy egy közigazgatási per indítása lényegesen összetettebb feladat, mint egy fellebbezés benyújtása, így általában ügyvéd közreműködése is szükségessé válik.

A perre való felkészülés és maga az eljárás is általában hosszabb időt vesz igénybe, mint egy fellebbezés eldöntése. Ezek a tényezők összességében megdrágítják a jogorvoslatot még akkor is, ha a keresetindítás illetékének összege egyébként megegyezik a jelenlegi fellebbezés illetékével.

„Az egyfokú hatósági modell bevezetése valószínűsíthetően egyszerűsíteni fogja az építéshatósági eljárást. Kérdés azonban, hogy a fellebbezés jogintézményének megszüntetése miatt a gyakorlatban csorbulhat-e az ügyfelek jogorvoslati joga?

Arra a kérdésre pedig, hogy a változások az ingatlanfejlesztési tevékenység tényleges könnyítését jelentik-e, csak 2020. március 1. után fogunk tudni érdemi válaszokat adni

– közölte dr. Csider Magdolna, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda ingatlanjogi csoportjának vezetője.