Lefelé tartottak az áramárak márciusban

Mivel a magyarországi árampiacon csak március második felétől érvényesült a koronavírus-járvány okozta keresletcsökkenés, a villamosenergia-rendszer maximális terhelése és a hónap egészére számított villamosenergia-fogyasztás is magasabb volt, mint egy évvel korábban – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal havi elemzéséből.

A hazai termelés 49 százalékát a nukleáris egységek, 13 százalékát a lignitblokkok, 18 százalékát a kombinált ciklusú (hőt és áramot is termelő) gázerőművek, azaz CCGT-k adták.

A naperőművek maximális termelése egyes napokon meghaladta a 800-900 megawattot, ezzel hol a fosszilis egységeket, hol az importot szorították ki az ország ellátásából. (Az országos átlagos rendszerterhelés 5570 megawatt volt.)

A Mavir az áramrendszer egyensúlyban tartásához a felkínáltnál hol több, hol kevesebb villamos energiát vesz igénybe, ez a fel-, illetve a leszabályozás. A tervezettnél nagyobb leszabályozásra márciusban részben a naperőművek, részben a rendszer terhelésének eltérései miatt volt szükség, míg felszabályozásra az előbbi kettőn kívül a termelés eltérései miatt is. A termeléskieséseket tervezett karbantartások és nem tervezett leállások okozták.

Nagy termelési szünetet idézett elő, hogy nem tervezett karbantartás miatt március 5. és 17. között állt a Paksi Atomerőmű harmadik blokkja, és egy teszt miatt március 19-én néhány órára a teljesítménye mintegy ötödére csökkentették (terhelték vissza) az egyes és a kettes egység termelését. A Dunamenti Erőmű G1 blokkja március 9-től éves karbantartás miatt, a G3 blokkja március 12–17. között üzemzavar miatt nem állt rendelkezésre.

Az áramárakat alakító tényezőket alapvetően befolyásolta az egész Európára kiterjedő járványügyi helyzet. Az éves villamosenergia-termék árát leginkább a kvótaár mozgatta, amely tonnánként 23 euróról 16-17 euróra esett.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható

Csak a bolgárok fizetnek kevesebbet az áramért, mint mi

Tavaly az Európai Unióban csak Bulgáriában volt alacsonyabb az elektromos áram ára a magyarországinál, a földgáz ára pedig Magyarországon és Romániában volt a legalacsonyabb. Az elektromos áram Dániában és Németországban volt a legdrágább, a földgáz pedig Svédországban és Spanyolországban az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtöki jelentése szerint.