Újrahasznosítás helyett még a lerakókban kötnek ki a használt napelemek

Újrahasznosítás helyett lerakókban halmozódhatnak a sérült, selejtes napelemek Magyarországon, de talán még korai kongatni a vészharangot: a mai fotovoltaikus panelek élettartama húsz-harminc év az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM) kapott válasz szerint. Mivel a telepítésük mintegy tíz éve terjed a hazai háztartásokban, ipari méretekben pedig mintegy öt éve, nagyobb mennyiségben még tíz-tizenöt évig nem mennek tönkre.

A hulladékká vált fotovoltaikus paneleket a gyártónak, a külföldön előállított terméket pedig az első hazai forgalomba hozónak kell begyűjtenie és kezelnie, de ehelyett fizethetnek termékdíjat is.

Ekkor a begyűjtést és a kezelést az ITM szervezi meg a költségvetési törvényben meghatározott keretből. Egész berendezés nem kerülhet lerakóba – közölte a minisztérium –, csak a nem hasznosítható részei.

A hulladék paneleket – mint elektronikai hulladékot – a hulladékudvarokban kell leadni.

Magánemberként érdeklődve vagy le tudom adni, vagy nem, egy raklapnyi sérült áruval pedig végképp meggyűlik az ember baja

– számolt be tapasztalatairól a Világgazdaságnak Szolnoki Ádám, a Manap szakmai szövetség elnöke.

Az illetékes Fővárosi Közterület-fenntartónak (FKF) például mind a 17 hulladékudvara lakossági célú a lapunknak küldött válasz szerint, ezek egy átadótól csak két-három napelemtáblát vesznek át. Az FKF is azt tapasztalja, hogy Budapesten egyre több lakóingatlanon van napelem. A társaságtól a különböző anyagféleségeket szerződött, minősített partnerek szállítják el.

A napelem – mint elektronikai hulladék – jellemzően negatív haszonanyag – közölte lapunkkal a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. E negatívság azt jelenti, hogy a társaság még fizet is azért, hogy ezt a hulladékot a hasznosító befogadja. Az egyik ilyen üveghulladék-gyűjtő cég, az orosházi Re-Glass Kft. azonban nem vesz át napelemet, és annak az újrahasznosításával más sem foglalkozik Magyarországon Aszódi Ferenc ügyvezető igazgató szerint.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható