Nagyjából 30-35 százalékos visszaesést tapasztaltak a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek a tavasszal, mivel a járványhelyzet miatt sok gyár leállt, illetve a vállalatok igyekeztek csökkenteni a bérkiadásaikat, amit legegyszerűbben a kölcsönzött munkaerő visszamondásával tudtak megtenni – mondta a Világgazdaságnak Csákvári Róbert, a Work Force Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.
Az elmúlt két-három hónapban azonban ismét erőteljes növekedésnek indult a munkaerő kölcsönzése, mivel a jelenlegi bizonytalan helyzetben sok vállalatnak ez a rugalmas foglalkoztatás a legkedvezőbb megoldás a munkaerő iránti igény kielégítésére.
Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezetője is arról számolt be lapunknak, hogy egyre nagyobb nyitottságot tapasztal a vállalatok részéről.
„A legtöbb szektorban most felfutást és bővülést látunk, mindenki szeretné minél hamarabb behozni az első hullám okozta éves lemaradást. Ez a foglalkoztatási forma a munkavállaló szemszögéből sem rossz, hiszen ha egy vállalatnál visszaesnek a megrendelések, és leépítést hajtanak végre, a munkaerő-kölcsönző cég – amely sok vállalattal áll egyszerre kapcsolatban – az érintett dolgozónak akár már másnap munkát kínálhat egy másik helyen” – mondta Juhász Csongor.
A megnövekedett munkaerőigény főként a termelő és gyártó cégeknél jelentkezik, az elektronika-, az élelmiszer- és a feldolgozóiparban, de már az autóipar egyes szegmenseiben és a mezőgazdaságban is tapasztalható, ezeken kívül pedig a szellemi munkaerő kölcsönzésére is mutatkozik igény.
Az egyik légitársaság az ügyfelek visszatérítési problémáinak kezelésére alkalmaz kölcsönmunkaerőt már hónapok óta, de a bankszektorból is érkeztek ilyen jellegű megkeresések, és az SSC- (szolgáltató központ) szektorból is
– emelte ki Csákvári Róbert.
Elmondása szerint az elmúlt években 20-30 százalékkal nőtt a szellemi munkaerő kölcsönzése, és ebben nagy része van az újonnan Magyarországra érkező vállalatoknak, amelyek HR-osztály hiányában először kölcsönzik a munkaerőt (még a mérnököket is), és később, amikor a szervezet már felállt, átveszik őket a saját állományukba.
A járványhelyzet a legnagyobb nehézséget a külföldi állampolgárságú kölcsönzött munkaerő esetében okozza. Az elmúlt három évben már nehéz volt kizárólag belföldi toborzással megoldani a cégek munkaerő-szükségletét, így főként Ukrajnából, Szerbiából és Romániából érkező munkavállalókkal pótolták a hiányt.
A járvány tavaszi megjelenése után sok határon túli kölcsönzött munkaerőről mondtak le a cégek, és bár most már ismét nagy szükség lenne a munkájukra, a néhány hete életbe lépett korlátozások miatt ezt nehézkes megoldani.
„Van lehetőség a határon túliak foglalkoztatására, de nagyon szigorú feltételek mellett. Méltányossági kérelmet kell beadni, és ennek a pozitív elbírálása esetén karanténkötelezettséggel vagy két negatív teszt felmutatásával jöhetnek az országba. A rengeteg adminisztrációs teher miatt a legtöbb cég munkaerő-kölcsönzőkön keresztül oldja meg a külföldiek foglalkoztatását” – hangsúlyozta Csákvári Róbert.
Meglátása szerint van lehetőség a munkaerő-kölcsönzési piac további növekedésére, a március–áprilisi megrendelésekhez képest 6-10 százalékkal nőtt a kölcsönzések száma. Juhász Csongor tapasztalatai szerint is nagy a kereslet, idén talán most a legnagyobb, kezd visszaállni a piac, így van ok optimizmusra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.