Meglepő döntést hozott az OPEC+

Váratlan döntéssel zárult a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete és a társult tagok, vagyis az OPEC+ csütörtöki egyeztetése:

érvényben tartják a jelenlegi termelési szinteket, csak Kazahsztán és Oroszország vihet minimálisan több olajat a piacra.

Mivel a piaci konszenzus félmillió hordós napi kínálatnövelésre számított, a vezető kőolajtermékek jegyzésára meredek emelkedésbe kezdett kora este: a Brent áprilisi határidős ára 67 dollár fölé ugrott hordónként, és hasonlóan drágult az amerikai WTI is.

Ezzel az irányadó kőolajárak már a járvány előtti szintre kerültek, a Brenttel február 25-én kereskedtek magasabb árfolyamon, ezt leszámítva több mint egyéves rekordra ugrott a kurzus. Az igazi meglepetést az OPEC de facto vezetője, Szaúd-Arábia szolgáltatta. Az arab ország meglepő módon áprilisra is továbbgörgeti korábbi vállalását:

a világ legnagyobb olajexportőre a február–márciusi időszakra önként vállalt napi csaknem egymillió hordónyi termeléscsökkentést.

Pedig elemzők már a 60 dolláros hordónkénti Brent-árfolyam elérésekor arra számítottak, hogy

ezt részben vagy teljesen visszavonja Szaúd-Arábia, és ezen túl további 500 ezer hordóval nő az OPEC+ napi szintű kihozatala, így a teljes kínálat 1,5 millió hordóval bővülhetett volna áprilistól.

Igaz, hamar változtak a várakozások a tanácskozás előtt, a Citi például tegnap figyelmeztette ügyfeleit, lehetőleg ne vegyenek fel pozíciót az olajpiacon, annyira bizonytalanná vált a helyzet.

A döntést az olajminiszterek azzal indokolták, hogy a kereslet alakulása továbbra is törékeny, s maga az olajpiac sem állt még helyre teljesen, hiába utalt erre az október óta tartó, szinte korrekció nélküli áremelkedés. A szaúdi energiaügyi miniszter, Abdulaziz bin Salman és az orosz miniszterelnök-helyettes, Alekszandr Novak úgy nyilatkozott, hogy most az óvatosság a kifizetődő taktika. Az ülés előtt Novak szavaiból még arra lehetett következtetni, hogy Oroszországnak nem feltétlenül érdeke a jelenlegi vagy még magasabb olajár, stratégiai célja inkább a magas költségszinttel termelő amerikai palaolajcégek kiszorítása. Az egyeztetés után teljes egyetértésben hangsúlyozták, hogy az új koronavírus-mutációk miatt nő a bizonytalanság a kilábalással kapcsolatban.

A Reuters beszámolója szerint – hivatkozva a megemelkedett helyi keresletre – az oroszok 130 ezerrel, a kazahok 20 ezer hordóval növelhetik a napi kihozatalukat. Az oroszoknak ezt most, a tél elmúltával minden bizonnyal sikerül végrehajtaniuk, nem úgy, mint februárban, amikor nem tudták kihasználni a rájuk eső keretet a számos olajmezőt sújtó kemény fagy miatt.

A szaúdi herceg szerint ugyanakkor kétség sem férhet hozzá, hogy január óta javult a helyzet az olajpiacon, de most fel kell készülni az előre nem látható eseményekre is. Úgy véli, az elmúlt egy év eredményeit (vagyis a fokozatos, lassú termelésbővítést) nem szabad kockáztatni. Egyetért vele Giovanni Staunovo, a UBS árupiaci elemzője, aki szerint a kereslet minden bizonnyal nő a következő hónapokban, csak nem mindegy, hogy ez áprilisban vagy később következik be.

Az olajkartell az amerikai nyersolajkészlet-adatok emelkedését nem kommentálta, de könnyen lehet, hogy volt szerepe a döntésben annak, hogy a múlt héten 21,7 millió hordóval nőtt az Egyesült Államok készlete. Erre 1982 óta nem volt példa. Óvatosságra inthette a szereplőket, hogy Kína ipari termelésének növekedése kilenc hónapos mélypontra esett februárban, ami a kínai kőolajvásárlások csökkenését jelzi.