Bár hosszú távon egyértelmű az elektromos autók térnyerése, rövid és középtávon igen hullámzók a kilátások. Mindez a magyar gazdaságra is hatással lehet, hiszen több elektromosautó-akkumulátorgyár működik, illetve épül az országban – írja a Figyelő. (Elektromosautó-összeszerelés „egyelőre” nincs, csak e-buszok készülnek itthon.) Továbbá a teljes autóipart az európai, nem kis mértékben pedig a német piac határozza meg, és ez vonatkozik a teljes kapcsolódó területekre is. Mindez azt jelenti, hogy már egy kisebb hullámzás is hatással lehet egy-egy negyedév teljesítményére. Ennek ellenére, vagy éppen ehhez kapcsolódva érdekesség, hogy a hírek szerint
heteken belül megjelenhet hivatalosan is Budapesten a Tesla kereskedelmi képviselete, bár várhatóan első körben csak egy bemutatóautó érkezhet a MOM Parkba április közepén.
Saját Tesla-autószalon nyitásáról egyelőre nincs megerősített hír, aki itthonról ilyen üzletbe akar menni, annak a pandémia után Bécsig kell utaznia. Persze borítékolható, hogy belátható időn belül meglesz a magyar szalon is, benne szervizzel és pénzügyi szolgáltatásokkal.
Visszatérve a globális kihívásokra: a befektetők mostanság nem kedvelik túlzottan az autógyártók részvényeit, különösen nem az olyanokat, mint a Tesla. Bár az is tény, hogy Elon Musk autógyártó vállalatának a részvényei elképesztő ralin vannak túl. Az év elején egészen 880 dollárig, igazi „rakétaként” szárnyalt az árfolyam, ahonnan március elejére a csúcsérték bő harmadát elveszítve 563 dollárig esett, és szerdán sem érte magát utol, akkor 620 dolláron jegyezték a papírokat. Pedig a piac egésze szépen menetelt március folyamán, hiszen a havi mélypontjához képest a Nasdaq technológiai indexe bő 4 százalékos pluszban volt március végén.
Az e-autógyártók igazi üdvöskéje kapcsán – úgy tűnik – kijózanodtak a befektetők, így most nem érződik, hogy az árfolyamok az égig emelkednek. Pedig az elmúlt napokban erős elemzői adok-kapok bontakozott ki a szektorban. Mindezt egy kissé utópisztikus szakértői jelentés generálta.
A technológia iparágban több érdekeltséget fenntartó, Cathie Wood alapította Ark Invest nem kevesebbre mint 3000 dollárra taksálja a Tesla 2025-ös árfolyamát, csak azért, mert úgy véli, Musk vállalata dobja elsőként piacra az igazi önvezető autót.
Cathie Wood disztruptív (vagyis felforgató) technológiákba fektet, és a Bloomberg szerint jó szimata van a területen a befektetésekhez. Az invesztor jelenleg 53 milliárd dolláros vagyont kezel, inkább több, mint kevesebb sikerrel. Ám hiába a nagy név, a 3000-es célárat látva más elemzőknek pestiesen szólva kinyílt a bicska a zsebében. A GLJ Research egyik elemzője a CNN hírtelevízióban szállt vitába az Ark meredek jóslatával. Az érvelése fundamentális volt, szerinte
a 3000 dolláros árfolyamhoz a Teslának négy év múlva 300–700 milliárdos éves bevételt kellene teljesítenie a mai 31,5 milliárd dollárhoz képest.
Magyarán ekkora lufi a Teslából sem fújódhat. A GLJ Research szakértője szerint tehát egy „hibás és félreinformált modellt” állítottak fel az Ark Investnél, ahol a jóslatot egy alsó árfolyamhatárral is igyekeztek alátámasztani, ez pedig 1500 dollár volt. Szakmázni jelen esetben nem érdemes, hiszen felfokozott a várakozás az e-autók piacán, de a Tesla jelenlegi bevételi számai nem teszik lehetővé a jelenlegihez képest 3,5-szeres tőzsdei kapitalizációt. Mindenesetre a fontos jelentés néhány napra pár tízessel felfelé rántotta a Tesla-papírok árfolyamát, amivel biztosan sokat kaszált valaki.
Annak ellenére, hogy az önvezető technológiák alkalmazásában vitathatatlanul élen jár a Tesla, sikerességének gátat szab, hogy a vezető tradicionális autógyártók hatalmasak, tőkeerősek és egyre tapasztaltabbak az e-autók terén. Nem csak az amerikai General Motorsra vagy a Fordra kell gondolni, otthon van ezen a területen a PSA konszern, a BMW, a Daimler, a Volkswagen és a 2010 óta kínai érdekkörben lévő Volvo. A nagyok öles léptekkel fejlesztik és tucatszám hozzák piacra újabb modelljeiket. Ez pedig azt jelenti, hogy
a Tesla meglévő, főként szoftveres technológiai előnye lassan, de biztosan olvad, nem is szólva arról, hogy Észak-Amerikán kívül az eladott darabszámokat tekintve a kisebb, városi közlekedésre alkalmasabb mini- és alsó középkategóriás e-járművek jóval nagyobb arányban vannak jelen.
A Tesla pedig a mai napig adós egy igazi kisautóval, bár ebben a kategóriában akkora a verseny, hogy nem meglepő a távolmaradásuk.
Az amerikai cég sanghaji tervezőirodája a hírek szerint ez év végén bemutatja a középkategóriás Model 3-as csapott hátú, rövidebb verzióját, amit Model 2 kódnéven emlegetnek, ám az valószínű, hogy az európai és ázsiai gyártók által uralt miniszegmensben érdemben 2024–2025-ben sem fog piaci részt hódítani. Ettől függetlenül a 2020-ban eladott mintegy félmillió autójával a Tesla kimagasló teljesítményt nyújtott, de elég beszédes adat, hogy a szakértők szerint a Volkswagen-csoport az ID.3-ID.4 modellekkel már 2021-ben jobb eladásokat érhet el, mint a Tesla az összes típusával. Persze egy tíz éve még szinte nem létező autómárkától már az eddigi teljesítmény is bravúrnak mondható egy az óriásmultik által uralta iparágban. Csakhogy a Teslának is vigyáznia kell, mivel nem csak az olyan modellek veszélyeztetik a nagy e-autók közötti vezető szerepét, mint a Ford Mustang Mach-E, az agresszívan piacot szerző kínai márkák is szeletet akarnak a tortából.
A következő 6-9 hónapot az év elején kialakult félvezetőhiány határozza meg, ami némileg hátráltatja a termelést. A Ford, a Honda, a General Motors és a Volkswagen-csoport csiphiányra visszavezethető termelés-visszafogásainak bejelentése után a kínai Nio is hasonlóról számolt be: e szerint az e-autók helyi piacvezetője március végén 5 munkanapra leállítja a termelést a kelet-kínai Hofej városában található üzemében. Mi több: a tervekhez képest legalább ezer autóval gyárt majd kevesebbet 2021 első negyedében, ami 19 500 kocsit jelent.
Az idén a Ford akár 2,5 milliárd, a General Motors pedig 2 milliárd dolláros nyereségcsökkenést vár, ebből pedig az következtethető ki, hogy általában az autóbiznisz nem túl jó.
Várhatóan nem túl nagy sorozatban, de a legmagasabb szupersportszegmenst célozva – magyar–brit fejlesztésben – indulhat meg egy elektromos top-top szintű sportautó fejlesztése. A legendás versenylóról elnevezett Kincsem nevű csodagép a 150 millió forint körüli árkategóriát, a legmagasabb szegmenst célozza majd. A projektet Bak Tibor magyar–svájci vállalkozó jegyzi, aki nem mást kért fel a tervezésre, mint a brit tervezőlegendát, Ian Callumot. Ő a Jaguar X-Design Concept nevű autódizájn-vállalat vezető tervezője. A gyártás helyszíne is várhatóan Nagy-Britannia lesz, és 2023-ban kezdődhet az összeszerelése a Jaguar C-X75 prototípuson alapuló, akár ezer lóerős, magyar eredetű gépszörnynek. A csapat 2025-re egy e-terepjáró kifejlesztését is tervezi.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.