Megugrott a hazai villamosenergia-fogyasztás

Közel 5 százalékot emelkedett februárban a hazai villamosenergia-fogyasztás, elsősorban a tavalyinál hidegebb átlaghőmérséklet következtében.

Megdőlt a negyedórás rendszerterhelés rekordja is.

A Covid miatti gazdasági visszaesés továbbra is rányomja bélyegét az európai villamosenergia-keresletre. Februárban 0,9 százalékkal alacsonyabb volt az európai fogyasztás, mint egy évvel korábban, ezzel párhuzamosan a nagy európai országok villamosenergia-termelése is visszaesett – áll a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) februári villamosenergiapiac-monitoring riportjában.

Az angol és német piacon folytatódott a tavaly novemberben kezdődött alacsony megújulótermeléssel jellemezhető időszak, így ezeken a piacokon sokkal magasabb volt a fosszilis termelés, mint tavaly februárban. A német piacon 50 százalékkal volt magasabb a széntüzelésű erőművek termelése, mint tavaly februárban. A kisebb megújulótermelés áremelkedést is okozott, amihez a 40 euró/tonna szintet közelítő szén-dioxid-kvóta ára is hozzájárult.

A hazai piacon a másnapi piaci árak az előző év februárjára jellemző szint körül alakultak.

A hivatal közleménye szerint a magas balkáni vízerőművi időszakokra jellemző módon ebben a hónapban sem volt jelentős árkülönbözet az osztrák–német, illetve a magyar piac között.

A hideg időjárás hatására a hazai piacon a bruttó fogyasztás 1,1,

a szökőnap hatását kiszűrve 4,7 százalékkal emelkedett 2020 februárjához viszonyítva, és 7119 MW-tal új rekordot ért el a negyedórás rendszerterhelés. A hazai termelés 0,9 százalékkal csökkent, legnagyobb mértékben a gáztüzelésű erőművek teljesítménye esett vissza a tavalyi évhez viszonyítva. Ezt elsősorban az okozta, hogy az előző két évvel ellentétben idén februárban nem volt tervezett karbantartás a paksi erőműben, a Balkánon pedig bőséges volt a megújulótermelés, így szinte folyamatosan importáltunk Horvátországból és Szerbiából.