Bővül a Liszt Ferenc repülőtér kargóbázisa

A gazdasági nagyhatalommá vált Kína szerepe egyre jelentősebb a globális térben. A hazai gazdasági stratégiák alkotói, végrehajtói is felismerték ezt, így nem a semmiből indulunk, amikor arról beszélünk, hogy Magyarország nagyon fontos hídfőállása a kínai–európai gazdasági-kereskedelmi együttműködésnek. Ennek a hosszú, sok-sok évtizedre meghatározó kapcsolatnak az alapjait részünkről már letettük, de jelenleg fontos mérföldköveket illik vagy inkább muszáj elérni ahhoz, hogy felvegyük a kesztyűt több versenytárs – tőlünk akár északra, akár délre lévő – országgal.

Hazánk helyzetének erősödéséről szól az a friss hír is, amely április végén látott napvilágot. E szerint

jelentősen megnő a nemzetközi Liszt Ferenc repülőtér áruforgalmi kapacitása,

mégpedig egy minapi megállapodás kapcsán. Az első hírek pár hete még arról szóltak, hogy a Budapest Airport Zrt. elkezdte a repülőtéri áruforgalmi környezet és az 50 millió eurós (18,3 milliárd forint) beruházással tavaly átadott BUD Cargo City esetleges további bővítésének előzetes vizsgálatát.

Felpörög a fejlesztés

E hónap elején azonban jött egy kulcsfontosságú bejelentés: e szerint létrejön a kínai–magyar „légi selyemút”, mivel kínai logisztikai bázis épülhet a fővárosi repülőtéren. Ugyanis a Budapest Airport (BA), a kínai Henan Airport Group (a Csengcsou nemzetközi repülőtér üzemeltetője), valamint a CECZ (Central European Trade and Logistics Cooperation Zone)/Utlink kínai–magyar üzleti és logisztikai fejlesztőcég együttműködési megállapodást írt alá.

Ennek célja tehát a hazánk és a távol-keleti óriás közötti kvázi légi selyemút létrehozása,

illetve a két légikikötőben dedikált logisztikai központok létesítése az áruforgalom kiszolgálására. A várakozások szerint a projekt új szintre emeli a két ország együttműködését, lehetővé téve, hogy a fenti repülőterek a kínai és a teljes kelet-közép-európai térség kiemelkedő légi áruforgalmi kapujává lépjenek elő, lehetőségeket kínálva a piaci szereplők, például az Alibaba-csoport számára – derült ki a bejelentés kapcsán.

A frissen tető alá hozott együttműködési egyezmény, a Budapest Airport és a Csengcsou nemzetközi repülőtér direkt légi összekötése tehát lényeges logisztikai előnyöket hozhat nemcsak Magyarország és Kína, de az egész kelet-közép-európai régió számára is. A partnereknek magyar oldalról támogatást nyújtott a Külgazdasági és Külügyminisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Repülőtéri Igazgatósága, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA), a Magyar Posta Zrt., nem utolsósorban pedig a Ghibli Kft. is.

Világszínvonalú központ

Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár a bejelentés kapcsán aláhúzta, hogy a kormány tervei szerint hazánk Közép-Európa teherszállítási, logisztikai és elosztóközpontjává válik. E stratégiai törekvés úgy váltható valóra, ha az Európa és a Távol-Kelet között mozgó áruk minél nagyobb hányada Magyarországon keresztül éri el úti célját – húzta alá a szakember. Érdekesség, hogy a projekt már a Hszi Csin-ping elnök által vezetett Kína és a kelet-közép-európai országok ez év februárjában, Pekingben megrendezett találkozóján is célkitűzésként szerepelt.

Chris Dinsdale, a Budapest Airport vezérigazgatója szerint a BUD Cargo City tökéletes állomása lesz

a XXI. századi légi selyemútnak, egy világszínvonalú logisztikai komplexum szolgálja majd ki az áruszállítást.

Az együttműködés előképeként, annak első részeként a CECZ/Utlink-csoport szervezésében tavaly októberben közvetlen légi szállítmányozó járat indult a magyar főváros reptere és a csengcsoui légikikötő közt, amely heti három alkalommal, a Hainan Airlines üzemeltetésével közlekedett. Ez a kulcsfontosságú összeköttetés ez év márciusának végén további heti két, Boeing–747-es típusú géppel teljesített járattal bővült. A közös munka kezdete óta pedig a százat is elérte a megtett utak száma.

Fontos technikai részlet, hogy most tavaszra már dedikált raktárak létesültek a forgalom kezelésére. A henani repülőtéren ez év februárjában adták át ünnepélyes keretek között a Budapest Exkluzív Tengerentúli Terminált, Budapesten pedig a Cargo Cityben április 27-én a Zhengzhou Exkluzív Tengertúli Terminál névre keresztelt, ennek az együttműködésnek dedikált raktárcsarnokot.

Ez csak a kezdet?

A maga nemében is hatalmas budapesti áruforgalmi terminál már tavaly elkészült. A BUD Cargo City évente akár 180 000 tonna rakományt is képes kezelni, de még ez is kevés lehet középtávon. Most a jelentősen növekvő árumennyiség indokolttá teszi egy újabb nagyszabású, dedikált logisztikai centrum kialakítását – árulták el a BA-nál. Kiderült, hogy

a kínai partnerekkel egyeztetnek egy a budapesti repülőtéren épülő, több tízezer négyzetméteres kínai logisztikai gyűjtő-elosztó központ kialakításáról,

amely az egész BUD Cargo Citynél jelentősebb lenne. Ugyanis évente több százezer tonna árukezelési kapacitást tenne lehetővé, hozzájárulva az ahhoz kötődő légiáru-forgalom fejlődéséhez.

Talán mellékszálnak hangzik, ám közel sem az, hogy a fent részletezett megállapodás másik eredményeként az Alibaba logisztikai vállalata, a Cainiao Kelet-Közép-Európa légiáru-elosztó központjaként jelölte meg a Budapest Airportot. Áprilisban meg is indultak az első szállítások. A sikeres lebonyolítás eredményeként már indulásként napi több tíz tonnás árumennyiség (több tízezer küldemény) kezelése jelent meg fővárosunk légikikötőjében, a jövőben pedig ennél is nagyobb volumenekre számíthatunk, elsősorban a regionális szintű gyűjtő-elosztó szerepnek köszönhetően.

Annál is inkább, mert magánforgalomban is változik a külföldről rendelt rakomány kezelése. Ez azt jelenti, hogy rendkívül nagy elosztó raktárra lesz szüksége nálunk az Alibaba–AliExpress-csoportnak, illetve minden olyan nagyobb kínai webáruháznak (Wish, GeekBuying, DHgate és társaik), amely eddig döntően az ázsiai országból szállított.

A jávány is segített

Már most is nagyon pörög az áruforgalom, hiszen egy friss hír szerint ez év januárja és márciusa között 39,5 ezer tonna árut kezelt a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, ami 19 százalékos növekedés az előző esztendő azonos időszakához képest, és a légikikötő történetének a legerősebb negyedévét jelenti.

Márciusban 14,9 ezer tonna légi árut regisztráltak, ami a valaha volt legnagyobb havi kargóforgalom.

Kossuth József, a Budapest Airport kargóvezetője szerint az idén éves szinten a 150 ezer tonnát is elérheti a légiáru-forgalom, szemben a tavalyi 134,4 ezerrel.

Nem mellékes, hogy a járvány idején folyamatosan erősödött a BA regionális szerepe. Nemcsak az ázsiai reláció miatt, hanem azért is, mert a légiáru-szállítás kulcsszerepet játszik a pandémia elleni küzdelemben. Az első negyedévben a több mint 4,5 millió adag védőoltás 85 százaléka légi úton, a budapesti repülőtéren keresztül érkezett az országba. Továbbá a Szuezi-csatornán pár hete történt hajóbaleset is felhívta a figyelmet a légi szállítás nagyobb biztonságára.

A cikk nyomtatásban a Figyelőben olvasható.