Meglódult Heves megye ipari exportja

Sokat romlott a megye pozíciója 2019-hez képest a beruházásokban, miért? 

A helyi gazdasági szervezetek első negyedévi 22 milliárd forint értékű új beruházása összehasonlító áron 18 százalékkal alulmúlta az egy évvel korábbit. A csökkenés sajnos megyénkben volt az egyik legnagyobb. A járvány által már érintett 2020 első negyedévében 28 százalékos csökkenés következett be. A beruházások 56 százalékát a legalább ötven főt foglalkoztató vállalkozások teljesítették. A fejlesztési források 40 százalékát a feldolgozóiparban, 13-at a szállítás és raktározásban, 12-t a víz- és hulladékgazdálkodásban használták fel. A feldolgozóiparon belül a kohászatban, fémfeldolgozásban és az élelmiszeriparban voltak a legnagyobb beruházások. Biztosan szerepet játszik, hogy a pandémia előtti bázisérték kiugróan jó adat volt. 

Hevesben nagyon erős az ipar, még az első negyedévben is nőni tudott a teljesítmény. Sikerült visszatérni a régi sebességre?  

A négy főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások első negyedéves kibocsátási volumene 2010 óta folyamatosan emelkedik, idén 5,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, miközben országosan 4 százalékkal nőtt. A termelési érték 469 milliárd forintot tett ki. Megyénk feldolgozóipari vállalkozásai döntően beszállítói láncok tagjai, a nagyobbak nemzetközi láncok, míg a kkv-szektor képviselői inkább lokális struktúrák kiszolgálói. Egyformán igaz, hogy a kapacitásaik leterheltsége szoros összefüggésben van a nemzetközi piac kínálta lehetőségekkel. Ez az év a megyék többségéhez hasonlóan gyengébben indult, januárban 2,6 százalékkal csökkent a termelés. Februárban megindult a bővülés, a márciusi kibocsátás pedig már 15 százalékkal meghaladta a járvány tavaly tavaszi kirobbanása miatti alacsonyabb bázist, de a két évvel korábbit is tizedével túlteljesítette. A 49 főnél többet foglalkoztató cégek termelése 8,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A bővülés legnagyobbrészt a megyei teljesítmény háromtizedét adó járműgyártás eredményeinek köszönhető, de az ágazatok többsége hozzájárult. Az ipari értékesítés volumenének 13 százalékos emelkedése az exportpiacok 15 százalékos felfutásából származott, a belföldi eladások 2,8 százalékkal mérséklődtek. Az export bővülését elsősorban a járműgyártás és az elektronikai ipar kivitelének növekedése okozta. A megyében összességében az exporteladások domináltak, a bevételek közel kilenctizede ebből származott. 

A lakásépítések két másik megyéhez hasonlóan szinte leálltak. 

A megyei székhelyű építőipari vállalkozások első negyedévi termelési értéke 8,2 milliárd forint volt, 2,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, 2,5 százalékkal meghaladva a koronavírus-járvány előtti 2019-es év első negyedének teljesítményét is. Meghatározó az épületépítések volumenének bővülése. Továbbra sem érvényesült a lakásépítésekben országosan 2016 óta tartó emelkedő tendencia: az első negyedévben az előző év azonos időszaki 43-ról 15-re csökkent – miközben országosan 29 százalékkal nőtt – az épített lakások száma. Az épített lakások tízezer lakosra jutó száma 0,5, a megyék közül itt volt az egyik legalacsonyabb, az országos átlag mindössze 8,1 százaléka.

A munkaerőpiacon vannak feszültségek? 

A megyében március végén 14 ezer álláskeresőt tartottak nyilván. Számuk a járvány folyamán az országos átlaghoz hasonló mértékben, 7,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az álláskeresők 31 százaléka legfeljebb három hónapja, 34 százaléka tartósan, egy évet meghaladóan nem tudott elhelyezkedni. A tartósan állás nélkül lévők száma 37 százalékkal meghaladta a 2020. márciusit. Az álláskeresők között a legnagyobb aránya, 47 százalék, a legfeljebb az általános iskola nyolc osztályával rendelkezőknek volt, 25 százalékuk szakmunkásként, szakiskolai bizonyítvánnyal volt állás nélkül, 23 százalékuknak érettségi, illetve technikum a legmagasabb végzettsége, 5,7 százalékuk pedig diplomás volt. A munkaerő-piacon a változás üteme megegyezik a feldolgozóipari termelés felfutásának ütemével. Ami látható már: az idei nyárra jelentős munkaerőigény mutatkozott vállalati oldalon, de ezt az erős strukturális munkaerőpiaci problémákkal küzdő térség – ebből fakad a foglalkoztatási és munkanélküliségi mutatók látszólagos ellentmondása is – nem tudja megfelelően kezelni a rugalmas felnőttoktatási, átképzési rendszerek bevonása, aktivizálása nélkül.