Elektromos fűtés: kinek éri meg?

Az elektromos fűtést hosszú évek óta kiegészítő rendszerként alkalmazzák több helyzetben is. Gondoljunk a padlófűtésre vagy a klímára, ezeket előszeretettel kombinálják konvektoros gázfűtéssel vagy akár cserépkályhákkal is belvárosi lakásokban.

De mit nevezhetünk teljeskörű elektromos fűtésrendszernek? Elsősorban az elektromos kazánokat, valamint az elektromos radiátorokat szokták önállóan bevezetni főleg új házak építésekor vagy teljes lakásfelújításkor.

Azonban nem mindenki pártolja a környezetbarátabb és könnyebben kialakítható elektromos fűtést, hiszen az áram még napjainkban is drágább energiaforrás, mint a gáz. Vannak olyan helyzetek, amikor viszont megéri váltani.

Az elektromos fűtés elsősorban akkor térül meg, ha alacsony belmagasság mellett, vagy napelemes rendszerrel együtt használják. Napelem rendszereknél egyértelműen nem kell a szolgáltató felé magas villanyszámlát fizetni.

Aki saját magának termeli ki a felhasznált energia egy részét vagy akár egészét, az bátran váltson elektromos kazánra vagy elektromos konvektorra.

A villanyfűtés alacsonyabb bevezetési költségekkel is jár.

Míg gázkazánoknál vagy konvektoros fűtésnél véséssel, kéménybéléssel és helyreállítással is kell számolni, addig az elektromos rendszerek esetében ezt el lehet felejteni. Ha valaki villanyfűtés mellett teszi le a voksát, annak első körben az elektromos hálózat bővítését kell kezdeményeznie. Ennek néhány tízezertől pár százezer forintig terjedhet az ára. Ezen kívül azonban sem engedélyeztetés, sem tervrajz nem szükséges a bevezetéséhez.

Természetesen, vannak olyan helyzetek, amikor nem az elektromos fűtés a megfelelő opció.

Nagy belmagasság vagy óriási alapterület esetén napelemrendszer nélkül sajnos nem térülnek meg a nagy energiahatékonyságú elektromos kazánok sem. De az is előfordulhat, hogy az elektromos hálózatot nem lehet bővíteni. Ezért mindig érdemes egy épületgépészeti szakemberrel konzultálni, mielőtt nagy átalakításokba vágunk bele.