Van, aki már fizetett a műtrágyakartellben, de nem Bigéék

A közelmúltban kibukott műtrágyakartellben eddig egyedül a Hőgyészi Agrokémiai Kft. utalta át a rá kirótt bírságösszeg első részletét 

– erről a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tájékoztatta a VG-t. Ez mintegy 48 millió forintot jelent. A Hőgyészi összesen 1,13 milliárdos büntetést kapott, de azt 24 hónap alatt kell teljesítenie, mert a versenytanács részletfizetést engedélyezett a cégnek. A másik két elmarasztalt piaci szereplő, a Cargill Magyarország Zrt. és a hat társaságot tömörítő Bige csoport tehát a közelgő fizetési határidő ellenére sem rendezte még a csekket.

Ketyeg az óra

A GVH október 22-én jelentette be, hogy a teljes hazai műtrágyapiacot érintő kartellt tárt fel. Az ügy összesen 11 társaságot érintett, amelyből kettő (Agrimpex és az RWA) vétlennek bizonyult, így velük szemben a hatóság megszüntette az eljárást. A kartellező kilenc vállalkozás közül kettő elismerte a jogsértést és együttműködött a GVH-val. Ezek egyike a KITE Zrt., amelynek a hatályos szabályok szerint elengedték a bírságot. A másik a Cargill, amelynek pedig csökkentették, de így is szűk kétmilliárdos befizetésre kötelezték. 

A fél tucat cégével a kartellt tulajdonképpen megszervező Nitrogénművek Zrt.-t - az egyik leggazdagabb magyar, Bige László műtrágyakirály érdekeltsége – több mint 11 milliárd forintra szankcionálták.

A bírságot az érintetteknek a versenytanácsi határozat közlésétől számított 30 napon belül kell befizetniük. Ez a héten vasárnap fut ki, tehát alig néhány nap maradt hátra. A GVH lapunknak azt írta, hogy a bírság (illetve eljárási költség és az esetleges késedelmi pótlék) meg nem fizetése esetén a hatóság megindítja a határozat végrehajtását. Ennek foganatosítása az eljárási szabályok értelmében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata. Bigéék a döntést követően rögtön kijelentették, hogy azt mindenképpen megtámadják a bíróság előtt. Csakhogy ez a GVH tájékoztatása szerint ez máig nem történt meg. 

Sem a Nitrogénművek csoport, sem más érintett nem kezdeményezett jogorvoslatot a határozattal szemben 

– közölték.

Menekülő út

Ráadásul mindez hiába is következne be, a kiszabott bírság befizetésre nincs halasztó hatálya. Vagyis attól függetlenül, hogy indul-e bírósági felülvizsgálat, a GVH-büntetést a hét végéig akkor is át kell utalni. Ebből a helyzetből egy menekülő út látszik, amelyre a Nitrogénművek végül még rá is léphet. A VG-nek ugyanis nyilatkozott Fábry Eszter vezérigazgató, aki elmondta, hogy 

jelenleg mérlegelik az azonnali jogvédelem iránti kérelmünk benyújtását. 

Ez lényegében egy olyan jogintézmény, amellyel el lehet érni, hogy például közvetlenül fenyegető hátrányra hivatkozva mégis elrendelhető a halasztó hatály a büntetés befizetésére. Ez akár több évre, a jogerős bírósági döntésig is érvényben maradhat. 

Jóllehet a társaság maga jelentette be, hogy a nem várt eseményekre jelentős likviditási tartalékot halmozott fel az elmúlt időszakban, a vezérigazgató szerint a műtrágya iparban kimagasló a piaci környezet kockázata az energiaintenzivitás miatt. 

A kockázatok egy része kezelhető, de vannak olyanok, amelyekre nincs ráhatásunk. 

Azt is jelezte lapunknak, hogy a keresetlevelünk a GVH-döntésének bírósági megtámadására előkészítés alatt áll.

Továbbgyűrűző hatások 

A Bige csoport tagadja a versenyhatóság 250 oldalon keresztül sorolt megállapításait, mindenesetre a GVH a négy évig tartó vizsgálata során súlyos körülményeket tárt fel. 

A Nitrogénművek, illetve a vele egy vállalkozáscsoportba tartozó műtrágyagyártó- és forgalmazó vállalkozások jogsértő módon meghatározták a viszonteladóik számára a termékeik végfelhasználói árait, sőt azt is, hogy mely vevők felé értékesíthetik tovább azokat. A cégcsoport emellett – a külföldről történő beszerzés korlátozása érdekében – jelentős évi minimum-vásárlásmennyiséget, illetve kizárólagosságot írt elő a viszonteladóinak. (A Nitrogénművek üzemelteti Magyarország egyetlen műtrágya gyárát, a hazai piacon így csak az import jelenthet számára versenyhelyzetet.) 

A kartellek a legsúlyosabb versenykorlátozásnak számítanak, mivel jelentős társadalmi károkat okozhatnak. A műtrágya-kartell esetében a GVH rámutatott: 

a forgalmazói árverseny visszaszorítása miatt a magyarországi gazdák a jogsértés időtartama alatt, a tiszta versenyhelyzetben érvényesülő árhoz képest magasabb árakkal szembesülhettek. 

Sőt, mivel a műtrágya a mezőgazdaságban a szántóföldi tápanyag-utánpótlása szempontjából meghatározó jelentőségű, a jogsértés hatásai a termelők költségeinek növelésével tovább gyűrűzhettek az élelmiszerpiacra, potenciálisan károsítva ezzel a magyar fogyasztókat.